Két finanszírozási javaslatot terjesztett elő az Európai Bizottság Ukrajna támogatására a 2026–2027-es időszakra – közölte Ursula von der Leyen, a testület elnöke csütörtökön, az EU-tagországok vezetőinek tanácskozására érkezve.
Az elnök közölte: az egyik az uniós költségvetésen keresztüli finanszírozás, annak terhére történő hitelfelvétellel, a másik lehetőség pedig a zárolt orosz vagyonból finanszírozandó jóvátételi hitel. Az állam- és kormányfők az ülésen intenzív tárgyalásokat folytatnak arról, melyik megoldást alkalmazzák – tette hozzá.
Mint mondta, az Európai Tanács elnökével egyetértenek abban, hogy a csúcstalálkozó nem érhet véget megállapodás nélkül, ezért a két javaslat közül az egyikről mindenképpen döntésnek kell születnie. Elmondta: az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap becslése szerint Ukrajnának 2026-ban és 2027-ben összesen 137 milliárd euróra van szüksége. Az Európai Unió korábban elkötelezte magát amellett, hogy ennek mintegy kétharmadát, 90 milliárd eurót fedez.
Mivel az orosz zárolt vagyon jelentős része Belgiumban található, az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta: teljes mértékben támogatja Belgiumot abban, hogy aggályait és kockázatait megfelelően figyelembe vegyék a tárgyalások során. Közölte: nap mint nap egyeztetnek a belga féllel, és megköszönte a belga miniszterelnök személyes elkötelezettségét és munkáját.
Von der Leyen kiemelte: amennyiben az orosz vagyonból finanszírozandó jóvátételi hitel mellett döntenek, a kockázatokat a tagállamoknak közösen kell viselniük. Mint mondta, ez a szolidaritás kérdése, amely az Európai Unió egyik alapelve. Hozzátette: az elmúlt hetekben intenzív munka zajlott a kockázatok feltérképezésére, a nyitott kérdések megvitatására és a lehetséges megoldások kidolgozására, és ez a munka továbbra is folytatódik.
Hangsúlyozta: az uniós csúcstalálkozó perdöntő időpontban zajlik, az Európai Unió végső célja pedig a béke, a „békés erő” megteremtése Ukrajnában. Ennek feltétele, hogy Ukrajna számára a következő két évben biztosított legyen a stabil és kiszámítható finanszírozás.
A bizottsági elnök beszélt a csúcstalálkozó napirendjén szereplő geoökonómiai kérdésekről is. Rámutatott: az Európai Unió versenyképességét jelenleg túlzott függőségei gyengítik, amelyek akadályt jelentenek a globális versenyben. Hangsúlyozta: ezek megszüntetése csak egy szabadkereskedelmi megállapodásokból álló kiterjedt hálózattal lehetséges.
Ennek kapcsán kiemelte a Mercosur-országokkal kötendő szabadkereskedelmi megállapodás jelentőségét, amely mintegy 700 millió fogyasztót jelentő piacot nyithat meg. Von der Leyen szerint olyan, hasonló gondolkodású országokról van szó, amelyek a szabadkereskedelem mellett kötelezték el magukat, ezért kulcsfontosságú, hogy az Európai Unió zöld utat adjon a megállapodásnak, és lezárja annak aláírását.
Bart de Wever belga szövetségi miniszterelnök kora reggel, a belga parlamentben tartott beszédében kijelentette, hogy kormánya továbbra is határozottan ellenzi a jóvátételi hitel lehetőségét. Figyelmeztetett arra, hogy ez a javaslat „ismeretlen vizeken hajózik”, és komoly pénzügyi, valamint jogi kockázatokat hordoz.
Belgium mindaddig nem támogatja a javaslatot, amíg a kockázatokat nem osztják meg valamennyi érintett fél között, illetve amíg más nyugati országok nem vonják be a saját joghatóságuk alatt lévő orosz vagyonokat is. De Wever emlékeztetett arra, hogy az Európai Unión belül Belgiumon kívül is mintegy 25 milliárd eurónyi orosz állami vagyon található, elsősorban Franciaországban, miközben az uniós területen befagyasztott orosz eszközök döntő része Belgiumban van.
A belga miniszterelnök ugyanakkor hangsúlyozta: országa továbbra is elkötelezett Ukrajna támogatása mellett. Jelezte: Belgium azt fogja szorgalmazni, hogy az Európai Unió közös hitelfelvétellel, uniós kötvénykibocsátással segítse Kijevet.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök a tanácskozásra érkezve adott nyilatkozatában súlyos következményekre figyelmeztetett arra az esetre, ha az Európai Unió vezetői nem találnak megoldást Ukrajna további pénzügyi támogatására. „Egyszerű a választásunk: vagy pénz ma, vagy vér holnap” – mondta, hozzátéve, hogy a kérdés nemcsak Ukrajnát, hanem egész Európát érinti, ezért „minden európai vezetőnek végre fel kell nőnie a feladathoz”.
Dick Schoof holland ügyvivő kormányfő azt nyilatkozta, hogy Hollandia támogatja az uniós szankciók részeként befagyasztott orosz állami vagyon felhasználását Ukrajna megsegítésére, ugyanakkor tisztában van Belgium fenntartásaival is. Mint mondta, a belga fél kockázatmegosztással kapcsolatos érvei logikusak, és ezekkel mindenképpen foglalkozni kell.
A holland miniszterelnök figyelmeztetett arra is, hogy elfogadhatatlan lenne olyan döntést hozni, amely Belgium beleegyezése nélkül születik meg. „Ez rendkívül nemkívánatos lenne” – fogalmazott, hozzátéve: ez azt jelentené, hogy felülírnák annak az országnak az álláspontját, amely közvetlenül érintett, és ahol az orosz vagyon jelentős részét kezelő Euroclear székhelye található.
Schoof ugyanakkor kitért arra is, hogy Hollandia számára az uniós szintű közös hitelfelvétel továbbra sem elfogadható megoldás Ukrajna támogatásának finanszírozására.
Forrás: MTI / vajma.info
