Elsötétült az M1 képernyője, a Kossuth Rádió frekvenciáján pedig átmenetileg a Bartók Rádió műsora hallgatható. Az MTVA Sajtó és Marketing Irodájának keddi közlése szerint a közmédia frissen megbízott ideiglenes vezérigazgatója, Horváth András, valamint az általa felkért ideiglenes szakmai csapat azonnali hatállyal leállította a hírszolgáltatást a közmédia minden felületén.
A közlemény szerint az intézkedés célja a korábbi működés lezárása és a közmédia átalakításának megkezdése. Az M1 képernyőjén átmenetileg az a szöveg olvasható, hogy „A közmédia nem hazudhat. Bocsánatot kérünk, amiért hosszú éveken át mégis ezt tettük! A közmédia most átalakul, hogy a jövőben független és hiteles legyen. A hírszolgáltatás átmenetileg szünetel. Maradjanak velünk!”
Az M1 a közlés szerint 19:56-kor átmenetileg új formában, filmekkel, de hírszolgáltatás nélkül indul újra. A Kossuth Rádió frekvenciáján egyelőre a Bartók Rádió műsora hallható, szintén hírek nélkül. Az új hírigazgatóság felállításával párhuzamosan a hírműsorok fokozatosan, ütemezetten térhetnek vissza.
Az MTVA hangsúlyozta, hogy az átállás a hírszolgáltatáson kívüli műsorkínálatot más platformokon nem érinti érdemben. Az M4 Sport közvetítései, így a labdarúgó-világbajnokság mérkőzései is változatlanul és zavartalanul folytatódnak.
A Magyar Televízió 1957. május 1-jén indult el Magyarországon, vagyis Kádár János első kormányának idején. Kádár 1956. november 4. és 1958. január 28. között állt a kormány élén, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány, illetve a Minisztertanács elnökeként. A magyar televíziózás indulása tehát egy erősen politikai korszakhoz kötődött; most pedig Magyar Péter miniszterelnöksége alatt jutott el újabb rendkívüli adásszünethez a közmédia.
Az elmúlt közel hét évtizedben többnyire technikai problémák, ritkábban pedig országos jelentőségű halálesetek idején szakadt meg az adás; így történt például 1993. december 12-én is, Antall József halálakor.
A magyar televíziózás történetében ugyanakkor nem ismeretlen az adásszünet fogalma. A korai évtizedekben a televíziós műsor még nem töltötte ki a hét minden napját. Az 1957-es indulás után kezdetben csak heti néhány napon sugároztak műsort, majd fokozatosan bővült a kínálat. 1960-tól már vasárnap is volt adás, 1968. január 5-én pedig visszatért a pénteki sugárzás is, így közel teljessé vált a műsorhét.
Egy nap azonban makacsul kimaradt: a hétfő.
A hétfői adásszünet évtizedeken át a magyar televíziózás sajátos jelensége maradt. A hivatalos indoklás szerint a szabad hétfő a nézők érdekét szolgálta: az állami érvelés azt sugallta, hogy a televízió nélküli este olvasásra, színházra, múzeumlátogatásra, művelődésre ösztönzi az embereket. A magyarázatot azonban már akkor is sokan kétkedve fogadták. A nézők jelentős része nem kulturális programokkal pótolta a hiányzó magyar adást, hanem ahol lehetett, a csehszlovák televízió műsorát nézte.
A hétfői adásszünet mögött valójában nemcsak nevelési szándék, hanem nagyon is gyakorlati okok álltak: technikai korlátok, karbantartási igények és pénzügyi nehézségek. Az 1988-as szöuli olimpia közvetítése különösen látványosan mutatta meg, hogy a Magyar Televízió akkori műszaki háttere nehezen bírta a folyamatos terhelést. A rendszer nem volt felkészítve arra, hogy hosszabb időn keresztül szünet nélkül működjön.
A hétfői adásszünet végül 1989. január 1-jén szűnt meg. Ezzel 32 évvel a magyar televíziózás indulása után vált teljessé a hét minden napjára kiterjedő műsorszórás. Mire azonban ez megtörtént, a nézői szokások már változni kezdtek: egyre több helyen jelentek meg a műholdvevő antennák, és a magyar televízió versenyhelyzetbe került a külföldi csatornákkal.
A magyar televíziózás történetében így különös történeti keretet kap a mostani nap: a médium Kádár János első kormányának idején indult el, most pedig Magyar Péter miniszterelnöksége alatt került újabb rendkívüli fordulópontra.
