Húsvétvasárnap a keresztény világ egyik legfontosabb ünnepe, amely Jézus Krisztus feltámadására emlékeztet. A keresztény hit szerint Jézus nagypénteken kereszthalált halt, majd a harmadik napon, vasárnap feltámadt, ezzel a megváltás és az örök élet ígéretét hozva az emberek számára.
Az evangéliumi hagyomány szerint a feltámadás hajnalán Mária Magdolna és más asszonyok a sírhoz mentek, ahol a sírt lezáró követ elhengerítve találták, és Jézus testét nem találták ott. Az evangéliumok tanúsága szerint Jézus ezt követően többeknek is megjelent, köztük tanítványainak, akik ezután hirdetni kezdték a feltámadás örömhírét.
A húsvétvasárnap a népi hagyományokban is kiemelt szerepet kapott. A nap a nagyböjt végét jelentette, és ekkor kezdődött a bőséges ünnepi étkezés időszaka. Az asztalra kerülő ételeket – köztük a sonkát, kolbászt, tojást, tormát és kalácsot – gyakran megáldották, vagy már korábban megszentelték a templomban.
A hagyomány szerint a délelőtt a tojásfőzésről és -díszítésről szólt, majd a család közösen fogyasztotta el az ünnepi ebédet. A húsvéti menüben gyakran szerepelt füstölt hús, bárány, valamint különféle sütemények. A sonka főzőlevéből sok helyen bablevest készítettek.
A nap második felében a közösségi együttlét került előtérbe: a férfiak és gazdák egymást látogatták, beszélgettek, míg az asszonyok otthon fogadták a vendégeket. A húsvétvasárnap egyben a másnapi locsolkodás előkészületeinek ideje is volt.
