Brutális hőség, elsivatagosodó Alföld, eltűnő nyári esők – ez várhat ránk idén? Goda Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem vízügyi szakértője szerint semmi sem utal arra, hogy a 2024-es aszályos rémálomnál idén enyhébb nyarunk lenne. De vajon mit tehet egy ország – és mit tehetünk mi magunk – a szárazság ellen? A szakértő válaszol.
Az idei nyáron is szélsőséges időjárás lehet: tartós hőhullámokra, és szárazságra számíthatunk. A 2022-es és 2024-es évek különösen aszályosak voltak, és jelenleg semmi sem utal arra, hogy az idei nyár másmilyen lenne – fogalmazott a Magyar Nemzetnek adott interjúban Goda Zoltán.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Víztudományi Karának adjunktusa kifejtette: az éghajlat egyértelműen változóban van, az irány pedig nem kedvező. A száraz évszakok várhatóan egyre hosszabbak lesznek a jövőben.
Magyarország és a globális felmelegedés
A globális felmelegedésről szólva a szakértő elmondta: az elmúlt bő 100 évben nagyjából másfél fokkal emelkedett Magyarország átlaghőmérséklete.
Hangsúlyozta, hogy ez a másfél fokos növekedés nem átmeneti, hanem folyamatos és tartós, és minden évszakot érint.
Semmi nem utal arra, hogy ez a folyamat a közeljövőben megállna – sőt, valószínűleg elérjük a két, vagy akár két és fél fokos növekedést is az elkövetkező 50–100 évben Goda Zoltán szerint. A szakértő felhívta a figyelmet, hogy eltűntek a többnapos, csendes esőzések, és helyettük a csapadék egyre nagyobb része heves zivatarok formájában hullik.
Ez szerinte komoly problémát jelent a mezőgazdaság és a vízbázisok szempontjából is, mivel az intenzív esőzések során a víz nem tud beszivárogni a talajba, hanem gyorsan lefolyik a felszínen, és a folyókon keresztül elhagyja az országot.
De mi várható idén nyáron?
Az idei évről szólva elmondta: az ország jelentős részén már most is súlyos aszály tapasztalható. Példaként említette, hogy a június elején átvonult hidegfront csupán az ország nyugati felére hozott csapadékot, míg a délkeleti térségek teljesen szárazon maradtak.
Kiemelte, hogy június hagyományosan a legcsapadékosabb nyári hónap, ennek ellenére a déli országrészben ebben a hónapban idén eddig még nem esett eső.
Goda Zoltán tájékoztatott: az az időjárás, amit tavaly nyáron Magyarországon is tapasztaltunk, leginkább a mediterrán térségre jellemző.
A jövőben gyakrabban lehet ilyen nyarunk, ugyanis a Föld északi féltekéje az átlagnál gyorsabban melegszik, így csökken a hőkontraszt a trópusi területek és az északi félteke között, ezáltal legyengülnek az áramlatok
– részletezte. A kutató elmondta: a hazánkban lehulló csapadék kétharmada a Kárpát-medencén kívülről származik, míg harmada keletkezik helyben. A lokális csapadék keletkezésének feltétele, hogy helyben is legyen elegendő vízterület.
Mi a teendő?
Goda Zoltán elmondta, hogy az elmúlt évszázadok során a mezőgazdasági területek növelése érdekében rengeteg vizes élőhelyet lecsapoltunk, és gyakorlatilag a Dunától a Tiszáig „mindent beszántottunk”. Most azonban szerinte éppen az ellenkezőjére lenne szükség: vissza kellene adni ezeket a mezőgazdasági területeket a víznek.
A kutató tájékoztatása szerint egy Tolna vármegyényi területből kellene (nem egy helyen, szerte az országban) vizes élőhelyeket kialakítani, hogy a vízháztartás egyensúlyát helyreállítsuk.
Hangsúlyozta, hogy ez önmagában nem oldaná meg minden problémánkat, de javíthatna a mikroklímán és elősegíthetné a helyi csapadékképződést is. Úgy vélekedett: nem feltétlenül kellene vizet szivattyúzni a Dunából vagy a Tiszából az Alföldre – részben azért, mert ezeknek a folyóknak a vízszintje gyakran alacsonyabb, mint az Alföld felszíne –, hanem inkább a lehulló csapadékot kellene helyben felfogni és hasznosítani.
Szerinte ez olcsóbb és sokkal célravezetőbb megoldás lenne.
Végezetül arra a kérdésre, hogy mit tehet az egyén vagy a lakosság a probléma enyhítésére, a szakértő úgy válaszolt, hogy az önkormányzatok és a lakosság hozzáállása kulcsfontosságú. Fontos lenne, hogy az emberek otthonaikban gyűjtsék az esővizet, és azt használják öntözésre a vezetékes víz vagy a kútvíz helyett. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében globálisan megfelelő eredményt nem tudtunk elérni az elmúlt években, így Magyarországon azt tartja fontosnak, hogy tanuljunk meg adaptálódni a megváltozott éghajlati viszonyokhoz.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Mirkó István)
