Horvátország élelmiszerimportja háromszorosára nőtt az EU-csatlakozás óta, ami komoly aggodalmat kelt a hazai mezőgazdasági szakértők körében – tudósított a Croatia Week.
Horvátország élelmiszerimportja drámai növekedést mutat az Európai Unióhoz való 2013-as csatlakozása óta. A legfrissebb adatok szerint az ország 2024-ben 6 milliárd euró értékben importált élelmiszert, szemben a valamivel több mint egy évtizeddel ezelőtti 2 milliárd euróval.
A legjelentősebb növekedés a kulcsfontosságú élelmiszerszektorokban figyelhető meg.
- A húsimport a 2013-as 99 000 tonnáról 2024-re 180 000 tonnára emelkedett.
- A kenyér- és pékáru-behozatal több mint kétszeresére, 95 000 tonnáról 202 000 tonnára nőtt,
- míg a tej és tejtermékek importja 187 000 tonnáról 340 000 tonnára emelkedett ugyanebben az időszakban.
Összetett a probléma
Mladen Jakopović, a Horvát Mezőgazdasági Kamara elnöke elmondta, hogy a helyzet termelési kihívásokból és piaci dinamikából ered.
A gazdálkodók jövedelme csökken, ami miatt sokan felhagytak a termeléssel. De a probléma ennél összetettebb – nyilatkozta.
Két fő tényezőt említett a hanyatlás hátterében: a rendezetlen földtulajdonviszonyokat, amelyek befolyásolják az elsődleges mezőgazdasági termelést, valamint a termelők és feldolgozók gyengébb pozícióját az értékláncban.
„Az elsődleges termelés szempontjából az egyik legnagyobb probléma az állami és magántulajdonú földek rendezetlen tulajdonjogi helyzete. Az öröklési törvények elavultak és nehezen módosíthatók. A magánparcellák gyakran túl kicsik ahhoz, hogy életképesek legyenek a gazdálkodáshoz, és összevonásuk költsége rendkívül magas” – magyarázta.
A piaci oldalon Jakopović megjegyezte, hogy a hazai termelők és feldolgozók az ellátási lánc leggyengébb láncszemei. „A statisztikai elemzés azt mutatja, hogy az általunk importált mezőgazdasági termékek többsége olyan országokból származik, ahol a nagy kiskereskedelmi láncok székhelye található” – tette hozzá.
Nem jó az import hús?
Aggodalmát fejezte ki az importált áruk, különösen a hús minőségével kapcsolatban is, arra utalva, hogy a hazai termelésű hús valószínűleg frissebb és jobb minőségű, mint a hosszú távon szállított termékek. „Egy tegnap levágott húsdarab egy horvát vágóhídról egyszerűen nem ugyanaz, mint valami, ami napok, hetek vagy akár hónapok óta utazik. Minden fogyasztó érezheti a különbséget” – mondta.
A trend megfordítása érdekében Jakopović erősebb nemzeti támogatásokat és a hazai termelés robusztusabb védelmét szorgalmazta. A horvát fogyasztókat is arra ösztönözte, hogy válasszák a hazai termékeket.
