Az infláció erősödése, az európai gazdaság lassulása és az energiahordozók árának növekedése a következő időszakban érezhető hatással lehet a szerbiai állampolgárok életszínvonalára és a gazdasági növekedésre – véli Bojan Stanić, a Szerbiai Gazdasági Kamara munkatársa.
Az idei év első két hónapjában Szerbia bruttó hazai terméke 1,9 százalékkal bővült, a növekedés fő hajtóereje az építőiparból és a nettó adóbevételekből származott, miközben az ipar negatív hozzájárulást mutatott. A közel-keleti háború nyomán kialakult energiaválság viszont világszerte, így Szerbiában is érezteti hatását.
Az Európai Unióban az infláció 1,9-ről 2,5 százalékra emelkedett, és az a kérdés, milyen mértékben gyűrűzik ez be az európai gazdaságon át Szerbiába.
Az infrastrukturális beruházások egyelőre továbbra is stabil támaszai a gazdaságnak. A fogyasztás alakulása viszont nagymértékben függ majd az infláció szintjétől, valamint attól, hogy az állam mennyire képes kordában tartani az energiahordozók árát anélkül, hogy veszélyeztetné a költségvetési egyensúlyt.
Külön gond az európai gazdaság versenyképességének romlása, mely újabb védőintézkedésekhez vezethet. Ez Szerbiát különösen érzékenyen érintheti, mivel kivitelének mintegy kétharmada az Európai Unió piacára irányul.
Szerbia jelenleg bizonyos előnyökkel bír az energetikai szektorban: az Adria-vezetéken át érkező kőolaj, valamint az Oroszországgal kötött kedvező, háromhavi gázellátási megállapodás is némileg mérsékli a külső sokkok hatását. A munkaerőpiacon azonban már érzékelhető némi romlás: a munkanélküliség 8,9 százalékra emelkedett.
Mindezek ellenére az előrejelzések szerint a szerbiai válság nem lesz mély, és a gazdasági növekedés 2,5 és 3,5 százalék között maradhat.
Szerbiában a fogyasztói kosár mintegy felét az élelmiszerek teszik ki, ezért a legjelentősebb drágulás is ezen a területen várható. A jelenlegi infláció körülbelül 2,5 százalékos, mely érték továbbra is a Szerb Nemzeti Bank célzott sávján belül van. A legfontosabb kérdés az lesz, hogy a bérnövekedés képes-e követni az infláció ütemét, megőrizve ezzel a lakosság vásárlóerejét.
Forrás: Hét Nap
