Április 17-én került sor a Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselőháza 9. rendes ülésére, amelyet politikai feszültségek, utcai tiltakozások és intenzív viták kísértek – de végül több jelentős döntés is született a vajdasági polgárok életét befolyásoló fejlesztési és intézményi kérdésekben.
Döntések a fejlesztésekről
Az ülés során a képviselők elfogadták az Újvidék és Ópazova közötti kerékpárút kiépítésére vonatkozó területrendezési terv előkészítését, valamint döntés született az Orom–Völgypart csatorna és a Tisza–Palics alrendszer tervezésének megkezdéséről is, amely az észak-bácskai térség vízellátását és mezőgazdasági stabilitását hivatott megerősíteni.
Emellett Vajdaság szándéknyilatkozatot fogadott el a Frankofón Régiók Nemzetközi Szövetségéhez (AIRF) való csatlakozásról, amellyel a tartomány célja, hogy tovább bővítse nemzetközi együttműködéseit – különösen a francia nyelvű európai és afrikai régiókkal. A javaslat indoklásában Maja Gojković tartományi kormányfő hangsúlyozta: „a felkérés, hogy csatlakozzunk a szervezethez, Vajdaság nemzetközi elismertségének jele, amely új lehetőségeket nyit a globális együttműködésre.”
Az ülésen elfogadták a tartományi polgári jogvédő (ombudsman) és a Vajdaság Európai Ügyek és Fejlesztés Alapjának éves beszámolóit, valamint a tartományi közvagyonról szóló 2024-es jelentést.
Tiltakozások és parlamenti feszültségek
A parlamenti ülés napját utcai demonstrációk kísérték: egy órával a gyűlés kezdete előtt egyetemisták és civilek gyűltek össze a vajdasági parlament épülete előtt, tiltakozva az egyetemek blokádja, valamint az országos politikai helyzet miatt. A tiltakozók hangszerekkel, sípokkal, vuvuzelákkal és tojásdobálással fejezték ki elégedetlenségüket. Az épület körül biztonsági korlátokat állítottak fel, a rendőrség és a csendőrség is jelen volt. Az események során nem történt incidens.
Az ellenzéki képviselők a parlamenti ülés alatt transzparenseket emeltek a magasba, gyakori volt a közbeszólás és vita a kormánypárti képviselőkkel, valamint 11:52-kor 16 másodperces csenddel emlékeztek meg a 2024. november 1-jén, az újvidéki vasútállomásnál történt tragikus baleset áldozatairól.
Az ellenzék bírálta az ombudsmani jelentést és a közvagyon kezeléséről szóló beszámolót is, külön kiemelve, hogy a nyilvánosság nem kapott megfelelő tájékoztatást a tartományi parlament épületének szerkezeti károsodásáról, amely a Bánovinánál épülő mélygarázs miatt keletkezett.
Intézményi működés, mint közérdek
Bálint Juhász házelnök hangsúlyozta: „bár voltak, akik megpróbálták az ülést a rendbontás irányába elvinni, a parlament bebizonyította, hogy a civilizált vita az egyetlen járható út.” Szerinte az intézmények működése elengedhetetlen a közélet normalizálásához. Juhász elmondta, hogy a plenáris ülés előtt kollegiális, konstruktív egyeztetés zajlott a frakciók között, és reményét fejezte ki, hogy ez a szellem a parlamenti munkát is áthatja majd.
Maja Gojković kormányfő élesen bírálta az ellenzéki képviselők viselkedését: „soha nem tapasztaltam ilyet a 90-es évek óta – azok, akik öt hónapon át a demokráciáról és jogállamiságról szónokolnak, most maguk akadályozzák a parlament normális működését.” Hangsúlyozta, hogy a parlamenti többség tagjai, valamint a tartományi kormány minden témát részletesen ismertettek, és semmilyen provokációval nem éltek.
Továbbra is kiemelt a biztonság
Az ülés idején megerősített biztonsági intézkedésekről Juhász elmondta: „nem szokványos a helyzet, de a rendőrség és a csendőrség feladata, hogy a közbiztonságot szavatolja, a közvéleményt pedig tájékoztattuk – a parlamenti közvetítés és az újságírók jelenléte biztosított volt.”
Mérleg: vita és haladás
A tegnapi ülés jól tükrözte a vajdasági parlament előtt álló kettős kihívást: egyrészt megőrizni a közintézmények működőképességét egy politikailag polarizált közegben, másrészt választ adni a lakosság és a civil társadalom által megfogalmazott jogos igényekre. Bár az ülés nem volt mentes a feszültségektől, több fontos döntés született, amelyek Vajdaság fejlődését és nemzetközi nyitottságát szolgálják.
