Elbocsátási hullám kezdődött Szerbiában. Az olasz Benetton mellett kivonul a német Dräxlmaier és a kínai Johnson Electric. Hamarosan más olyan cégek is követik őket, amelyeket az állam bőkezűen, eurómilliókkal támogatott.
A német és más európai gazdaságok válsága, továbbá az állami támogatások lejárta miatt több külföldi cég gyárak bezárását vagy az üzleti volumen csökkentését tervezi Szerbiában – jelentette a Radar. Döntésük miatt több ezer munkavállaló kap felmondást, ami családok tömegét érinti.
Az olasz Benetton hivatalosan is bejelentette, hogy április végén bezárja niši gyárát, ahol 950 alkalmazott veszíti el állását. Az év végén – 17 Szerbiában eltöltött esztendő után – Becskereken bezár a kétezer embert foglalkoztató német autóalkatrész-gyártó. A Dräxlmaier-csoport Magyarországon is működik. A kínai, korábban amerikai Johnson Electric szintén niši gyára 350 elbocsátást tervez – a termelés csökkenésére hivatkozva.
Az ír–amerikai Aptiv, a Mercedes és Volkswagen beszállítója szolgálati évenként 80 ezer dinár, 270 ezer forint végkielégítést ajánlott fel azoknak, akik önként felmondanak. A 2018-ban megnyitott leskovaci gyárában korábban ötezren dolgoztak.
Mára háromezren maradtak.
Ugyancsak Leskovacon a dél-koreai Jura Corporation 350-400 ezer dináros, 1,2-1,4 millió forintos végkielégítést ajánlott fel az önként távozó munkavállalóknak.
A helyzet ismerői egyre több hasonló esetre számítanak a jövőben. A munkahelyek nem csak a globális instabilitás miatt, hanem a külföldi befektetők vonzásának rossz modellje miatt szűnnek meg.
Az elmúlt két és fél évtizedben Szerbiába érkezett, majd távozó cégek közös nevezője az állami támogatás. A Dräxlmaier kétmilliót, a Benetton másfelet, az Aptiv 25,5 milliót kapott – euróban. A Jura Corporation minden megnyitott munkahelyért tízezer eurós szubvencióban részesült.
Csak tavaly 93 millió euró, több mint 37 milliárd forint támogatást kapott 54 külföldi cég.
A szakszervezetek azt állítják: képtelenek meghiúsítani a külföldi munkaadók tömeges elbocsátási terveit, így arra törekednek, hogy a munka nélkül maradtak a törvényi előírásnál magasabb végkielégítésben részesüljenek.
Évek óta figyelmeztették az ország vezetését, hogy a kizárólag külföldi befektetésekre épülő gazdaságpolitika ilyen következményekkel járhat – mondta az egyik szakszervezeti vezető. A piaci zavar esetén ugyanis a külföldi cégek könnyedén elhagyják az országot.
A távozásuk másik oka: a szerbiai munkavállalók már nem szeretnének olcsó munkaerő lenni – mondta Ranka Savić.
Egy másik szakszervezeti vezető arra figyelmeztetett, hogy Szerbiában nincs „állami garanciaalap”, amely legalább átmenetileg szavatolná a tisztességes életkörülményeket addig, amíg az elbocsátott nem talál új munkahelyet.
Az elsők között távozott Szerbiából a jeles olasz cipőgyár, a Geox. Amint lejárt az állammal kötött ösztönző megállapodás, a cég 2021 júliusában bezárta vranjei gyárát. Több mint 1200-an maradtak munka nélkül, miközben az adófizetők pénzéből csaknem 12 millió euróval támogatták az üzem megnyitását.
Elérkezett az ideje, hogy Szerbia változtasson a legszegényebbek iránti hozzáállásán
– mondta öt évvel korábban, 2016-ban Alekszandar Vučić, akkor még miniszterelnökként a Geox gyáravatóján. „Amikor majd körbejárják a világ nagyvárosait, a kirakatokban fogják látni kezük munkáját” – lelkesítette az alkalmazottakat, bár azt nem árulta el, hogy a 300 eurónak megfelelő akkori fizetésükből hogyan tudnák bejárni vagy beutazni a földkerekséget.
Az állam munkahelyenként 9000 euró támogatást fizetett az 1250 alkalmazottat foglalkoztató Geoxnak, amely ráadásul ingyen kapta az építési telket.
A hasonló példákat még hosszasan sorolja a szerb gazdasági portál, amely azt is megjegyezte, hogy a külföldi befektetők vonzásának politikáját nem a jelenlegi vezetés, hanem egy gazdasági miniszter vezette be még két évtizede.
A hivatalos adatok szerint Szerbia 2005-től 2016-ig 171 millió euróval támogatta új munkahelyek teremtését külföldi cégekben. Az összeg nem tartalmazza az építési telkek értékét, az infrastruktúrát, az áfamentességet, az adókat és járulékokat.
Az igazsághoz tartozik, hogy Szerbiában a 2017-2023-as időszakban 25 milliárd eurót invesztáltak a külföldi befektetők jobbára abból a megfontolásból, hogy alacsonyak a környezetvédelmi követelmények. Viszont a külföldi beruházások aránya azonban évről évre csökken.
Forrás: radar.nova.rs/index.hu
