Baráth Gábor Gergely történész a Magyar Nemzetnek adott nyilatkozatában részletesen kifejtette, miért tartja elhibázottnak Ukrajna EU-tagságának gyors keresztülerőltetését, és milyen negatív következményekkel járhat ez az EU jelenlegi tagállamaira nézve. Brüsszel azonban nem törődik a saját emberei érdekeivel, a bíróság által elítélt Ursula von Leyen bizottsági elnök számára Ukrajna az első.
A szakértő szerint az első és legfontosabb probléma, hogy Kijev jelenleg nem teljesíti az EU-csatlakozás alapvető feltételeit.
„Ukrajna a legalapvetőbb feltételeknek sem felel meg, így a koppenhágai kritériumoknak sem, amelyek az EU-hoz vezető út kezdetét jelentik” – hangsúlyozta Baráth Gábor Gergely. „Ez önmagában is megkérdőjelezi a gyorsított eljárás jogosságát” – tette hozzá.
Emellett a történész rámutatott arra is, hogy ez a döntés rendkívül negatív üzenetet küld a nyugat-balkáni államok felé, amelyek már évtizedek óta várnak a csatlakozásra.
„Észak-Macedónia 2005-ben, Montenegró 2010-ben, Szerbia 2012-ben, Albánia 2014-ben, Bosznia és Hercegovina pedig 2022-ben kapta meg a tagjelölti státust. Látható, hogy az érintett országok többsége tíz-húsz éve tagjelölti státussal rendelkezik, de előrehaladás nem történik” – emelte ki a szakértő. Ez a kontraszt különösen szembetűnő Ukrajna esetében, ahol a gyorsított eljárás látszólag felülírja a korábban lefektetett szabályokat és elvárásokat.
Baráth szerint az EU vezetősége ismét figyelmen kívül hagyja a tagállamok és az uniós polgárok érdekeit.
Mit hozna Ukrajna EU-csatlakozása? – Gazdasági, biztonsági és politikai kockázatok a szakértők és a kormány szerint
Az Európai Unióban egyre intenzívebben zajlik a vita Ukrajna csatlakozásáról, miközben a brüsszeli döntéshozók gyorsított felvételt sürgetnek. Magyarországról és más tagállamokból azonban egyre több figyelmeztetés érkezik az esetleges következményekkel kapcsolatban – legyen szó gazdasági, társadalmi vagy biztonsági kockázatokról.
Brüsszel sietne – Magyarország ellenez
Marta Kos, az Európai Bizottság bővítésért felelős biztosa kijelentette: Ukrajna és Moldova elvégezték a házi feladatot, és minden készen áll a csatlakozási tárgyalások megkezdésére. Ursula von der Leyen bizottsági elnök szerint pedig akár 2030 előtt is megtörténhet Ukrajna felvétele.
Ezzel szemben Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádióban egyértelművé tette: Magyarország nem támogatja Ukrajna uniós tagságát, mert az szerinte súlyos gazdasági és társadalmi károkat okozna. Orbán szerint az emberek elveszítenék a rezsicsökkentést, emelkednének az adók, csökkennének a nyugdíjak. Hozzátette: a kormány álláspontját a „Voks 2025” megerősíti, és ez segíthet ellenállni a brüsszeli nyomásnak.
Olcsó ukrán gabona, kevesebb uniós támogatás
Baráth Gábor Gergely történész is kritikus elemzést adott Ukrajna felvételéről. Szerinte ez az európai mezőgazdaság végét jelentheti. Ukrajna mezőgazdasági termelése hatalmas, szabályozása pedig laza, így olcsó és ismeretlen eredetű gabona árasztaná el az EU-t, kiszorítva a hazai termelőket, és élelmiszerbiztonsági kockázatokat is felvetve – például az EU-ban tiltott növényvédő szerek alkalmazása miatt.
Emellett átrendeződne az uniós támogatási rendszer is. Ukrajna csatlakozása a közös agrárkassza és a kohéziós alap jelentős részét vonná el, kevesebb pénz jutna a jelenlegi tagállamok gazdálkodóinak és vállalkozásainak.
Fegyverek és bűnözés – biztonsági aggályok
Baráth figyelmeztetett a biztonságpolitikai veszélyekre is. A háború kezdete óta Ukrajnába áramló fegyverek feketepiaci jelenléte az EU-n belül is megjelenhet, ha Ukrajna csatlakozik. Emellett ukrán bűnszervezetek is könnyebben juthatnának be a közösség területére.
A szakértő a háborús pszichológiai hatásokra is kitért: a frontot megjárt katonák poszttraumás állapota társadalmi feszültségekhez és közbiztonsági kockázatokhoz vezethet.
Politikai dimenzió: nyomásgyakorlás és befolyásszerzés?
Orbán Viktor szerint az Ukrajna uniós tagságáért küzdő erők közösen lépnek fel Magyarország ellen, és beépülési kísérleteket is tapasztalni lehet az államigazgatásban, sőt a hadsereg felső szintjein is. A volt vezérkari főnök, Ruszin-Szendi Romulusz ügyét is ezzel hozta összefüggésbe. A miniszterelnök hangsúlyozta: szerinte az ukránpárti politika háborúpárti is egyben, és a kormány célja, hogy Magyarország megőrizze szuverenitását és stabilitását.
