Egy agyhalottnak nyilvánított páciens kapott először génmódosított sertéstüdőt, amely kilenc napig működött, de nem volt problémáktól mentes. Ennek ellenére fontos lépés ez az ilyen jellegű szervátültetésben.
Először ültettek genetikailag módosított sertéstüdőt egy élő emberbe – számoltak be kínai kutatók a Nature Medicine tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban.
A sertésből átültetett bal tüdő kilenc napon át működött egy agyhalottnak nyilvánított ember szervezetében – azt a kutatók is elismerik, hogy a hosszútávú alkalmazáshoz még további munkára van szükség.
A xenotranszplantáció – avagy állati szervek emberbe ültetése – révén leküzdhetőek lennének a hosszú várólisták a szervátültetésre váró embereknél. Ez azonban még csak nemrégiben vált megvalósíthatóvá, köszönhetően a génszerkesztés terén elért fejlődésnek. Ezzel ugyanis biológiailag „kompatibilisebbé” tehetők a sertések szervei. Korábban már génmódosított sertésmájat és sertésvesét is ültettek emberbe.
Sertéstüdőt – eddig – még sosem transzplantáltak, így a kínai vizsgálat lehet az első ilyen. Mint a Gizmodo a tanulmány nyomán kifejti, azt, hogy a vizsgálat alanyául szolgáló 39 éves férfinél beállt az agyhalál, négy külön orvosi értékelés is megerősítette. Ezt követően ültették belé a bal sertéstüdőt, és immunszupresszív terápiában is részesítették.
A transzplantáció után folyamatosan figyelték, hogy működik a beültetett szerv, és hogyan reagál rá a szervezet. Mint kiderült: a tüdőt nem lökte ki a szervezet azonnal, és legalább kilenc napon keresztül életképes volt, és működött.
Voltak azonban problémák: egy napon belül egy olyan tüdőkárosodásra lettek figyelmesek, amit a véráramlás hirtelen visszatérése okozott, valamint a harmadik és a hatodik napon olyan módosulásokat figyeltek meg a kutatók az alany antitestjeiben, amelyek aktívan károsították a tüdőt, és a kilökődésre utaltak.
Ugyan később egy kicsit javult a helyzet, de a szakemberek a kilencedik napon úgy döntöttek, befejezik a kísérletet. Ugyan ez egy fontos előrelépés volt a területen, mégis rávilágít arra is, hogy még messze van a sertéstüdő-transzplantáció a klinikai valóságtól.
A kutatók azonban sokat tanulhatnak az ilyen kísérletekből, ezek mentén pedig fejleszthetik a módszereket, hogy egyszer valósággá válhasson az emberi szervek emberbe ültetése. Tartósan.
Forrás: HVG
Fotó: Illusztráció
