Március utolsó vasárnapján életbe lépett a nyári időszámítás: hajnalban 2 órakor 3 órára kellett előreállítani az órákat, így egy órával rövidebb lett az éjszaka.
A változás célja az energiatakarékosság és a nappali világosság jobb kihasználása, hiszen estére tovább marad világos. Bár sokan örülnek a hosszabb nappaloknak, az átállás rövid távon megterhelheti a szervezetet, különösen az alvásritmus felborulása miatt.
Bár az Európai Parlament már 2019-ben döntött az évi kétszeri óraátállítás eltörléséről, a változtatás azóta sem lépett életbe. A tagállamoknak arról is meg kellene egyezniük, hogy a jövőben a nyári vagy a téli időszámítást alkalmazzák, ez azonban mindeddig nem történt meg, így a jelenlegi rendszer egyelőre érvényben marad.
A nyári időszámítás egészen október végéig tart, amikor ismét visszaállunk a téli időszámításra. A szakemberek azt javasolják, hogy az átállás napjaiban érdemes fokozottan figyelni a pihenésre, hogy a szervezet könnyebben alkalmazkodjon az új időrendhez.
