Alapjaiban változtatja meg a magyar alkotmányos rendszert az Alaptörvény legújabb módosítása, amely a biológiai nemeket, a droghasználatot, a gyermekek védelmét és az állampolgársági jogokat is érinti. A változtatás szűkíti a veszélyhelyzeti kormányzás lehetőségét és kiterjeszti az ügyészek nyugdíjkorhatárát. A módosítást villámgyorsan elfogadták és kihirdették.
Április 14-én a parlament elfogadta az Alaptörvény 15. módosítását, amelyet Sulyok Tamás köztársasági elnök rendkívül gyorsan, még aznap este aláírt, majd a módosítást a Magyar Közlönyben is kihirdették. Az alkotmánymódosítás a kihirdetés másnapján lép hatályba, kivéve két specifikus rendelkezést.
A 15. módosítás több jelentős változást hoz az Alaptörvénybe:
- Alkotmányos szinten rögzíti, hogy az ember vagy férfi, vagy nő;
- Kimondja a kábítószerek használatának és terjesztésének tilalmát;
- A gyermekek védelmét a gyülekezési jog fölé helyezi;
- Lehetővé teszi bizonyos esetekben a magyar állampolgárság felfüggesztését;
- Kibővíti a rendőrség jogkörét, ami alapján betilthatóvá válhatnak bizonyos rendezvények, köztük a Pride.
A módosítást a kormánypárti (Fidesz–KDNP) képviselők mellett a Mi Hazánk képviselői is megszavazták. A Jobbik képviselői a szavazás előtt elhagyták az üléstermet, míg több ellenzéki párt képviselője be sem ment az ülésre.
Két rendelkezés hatálybalépése eltér az általános szabálytól:
- Ügyészek nyugdíjkorhatárának kitolása
Az ügyészek nyugdíjkorhatárát a jelenlegi 65 évről 70 évre emelik. Az indoklás szerint ez a bírói nyugdíjkorhatárral való összhang megteremtése miatt szükséges, mivel mindkét pálya „egymástól elválaszthatatlan, egyenlő módon járul hozzá a jogállamiság és az igazságszolgáltatás működéséhez”. Fontos megjegyezni, hogy ez a rendelkezés csak az ügyészekre vonatkozik, a legfőbb ügyész esetében nincs életkori korlátozás.
- Veszélyhelyzeti kormányzás korlátozása
A módosítás jelentősen korlátozza a mindenkori kormány veszélyhelyzeti jogköreit. Az új szabályozás szerint a kormány a jövőben parlamenti kétharmados felhatalmazás nélkül nem függeszthet fel törvényeket rendeleti úton, és nem térhet el a törvényi rendelkezésektől.
Ugyanakkor egy párhuzamosan elfogadott törvénymódosítás alapján a kormány hat hónapos felhatalmazást kaphat az Országgyűléstől, hogy vagy meghatározott tárgykörökben, vagy akár általános jelleggel eltérhessen bizonyos törvényi rendelkezésektől, illetve felfüggeszthesse egyes törvények alkalmazását.
Forrás: MTI / Index.hu
