Szerbiában drámaian csökken a tanári pályát választók száma, különösen a természettudományok, mint a kémia, fizika, biológia és matematika területén. Goran Roglić, a Belgrádi Egyetem Kémiai Karának dékánja a Szerbiai RTV egyik műsorában elmondta, hogy az elmúlt években ezekre a szakokra iratkozók száma jelentősen visszaesett.
Roglić hangsúlyozta, hogy a diákok többsége számára a továbbtanulás előtt az első kérdés, amit feltesznek, az a várható fizetés mértéke. Ugyanakkor a professzor szerint az oktatás az ország fejlődésének egyik kulcsa lehetne, ám az elmúlt 15-20 évben hanyatlott a rendszer, ami aggasztó hatással van az utánpótlásra.
Velimir Šećerov, a Belgrádi Egyetem Földrajzi Karának dékánja, szintén a szerb közmédia vendégeként kijelentette, hogy a probléma megoldásához széleskörű társadalmi egyetértés szükséges. Azt javasolja, hogy az oktatást a nemzet fennmaradása szempontjából kulcsfontosságúnak kell tekinteni, és ez az összefogás megteremtheti a helyzet javításának alapját.
Az oktatási minisztérium igyekszik ösztönző eszközökkel vonzóvá tenni a tanári pályát, ezért havi 20 ezer dináros ösztöndíjat kínál a tanári és óvópedagógusi pályára készülő hallgatóknak. Emellett a minisztérium honlapján található pályázati lehetőség kifejezetten a hiányszakmákat választó másod- és harmadéves egyetemisták számára készült, melynek beadási határideje október 31. Az ösztöndíjak a tanárok és pedagógusok utánpótlásának biztosítását célozzák, ám a kihívások továbbra is komolyak maradnak.
További részletek az ösztöndíjprogramokról a Szerb Oktatási Minisztérium hivatalos honlapján, a prosveta.gov.rs oldalon találhatók.
