Sokan úgy gondolják, hogy Vajdaság legnagyobb kincsei csak a termékeny földek, a szecessziós városok vagy a gazdag kulturális örökség. Pedig innen indult egy olyan ember is, akinek munkája a modern távközlés fejlődését alapjaiban változtatta meg.
A történet főszereplője Mihajlo Pupin, aki a mai Vajdaság területén fekvő Torontáludvar (Idvor) faluban született. Szegény parasztcsaládból indult, majd kivándorolt az Egyesült Államokba, ahol később a Columbia University professzora és korának egyik legismertebb feltalálója lett.
A 19. század végén a telefon már létezett, de volt egy komoly gond: minél hosszabb volt a vezeték, annál jobban gyengült a jel. Emiatt a távoli városok közötti beszélgetések sokszor rossz minőségűek voltak, vagy egyáltalán nem működtek.
Pupin erre dolgozott ki egy olyan megoldást, amelyet ma Pupin-tekercsként (loading coil) ismer a világ. A vezetékek meghatározott pontjain elhelyezett tekercsek jelentősen megnövelték a távolsági telefonvonalak hatékonyságát, és lehetővé tették, hogy a hang sokkal nagyobb távolságokra is eljusson.
A találmány akkora jelentőségű volt, hogy az amerikai AT&T megvásárolta a szabadalmi jogokat, mert stratégiai fontosságúnak tartotta a hosszú távú telefonhálózatok kiépítéséhez.
Pupin élete önmagában is filmbe illő: bevándorlóként alkalmi munkákból tartotta fenn magát, később azonban tudósként több tucat szabadalmat jegyzett, és 1924-ben még Pulitzer Prize-díjat is kapott önéletrajzáért.
Források
- Encyclopædia Britannica – Mihajlo Pupin életrajza és a távolsági telefonálás fejlesztése.
- National Inventors Hall of Fame – A Pupin-tekercs és jelentősége.
- A Szerb Szellemi Tulajdoni Hivatal összefoglalója Mihajlo Pupin munkásságáról.







