Dr. Pásztor Bálint: A magyar közösség képviselete csak erős, önálló politikai jelenléttel biztosítható

Dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a Hét Nap podcast vendégeként az elmúlt időszak politikai fejleményeiről, a szerb parlamenti történésekről, a magyar közösség helyzetéről és jövőbeni kilátásairól beszélt. A beszélgetés középpontjában a szerbiai kormányválság, a közelgő esetleges választások, a parlamenti botrányok és a vajdasági magyar közösség érdekvédelmének fontossága állt.

A VMSZ elnöke kifejtette, hogy a szerb parlament a napokban vette tudomásul a miniszterelnök lemondását, amely után 30 nap áll rendelkezésre az új kormány megalakítására. Ha ez nem történik meg, akkor kötelezően új választásokat írnak ki. A Vajdasági Magyar Szövetség – mint mindig – önállóan indulna a választásokon, hiszen tapasztalataik szerint kizárólag egy magyar párt képes a magyar közösség érdekeit hitelesen és következetesen képviselni. Azt is hangsúlyozta, hogy ha kormány alakul, a VMSZ továbbra is államtitkári szinten vesz részt a munkában, prioritásaik kormányprogramba történő beépítésére fókuszálva.

Az ellenzéki erőszak kapcsán elmondta: az elmúlt hetekben példátlan jelenetek zajlottak a szerb parlamentben, ahol az ellenzék füstbombákkal és pirotechnikai eszközökkel akadályozta a munkát. Véleménye szerint ez nem csupán méltatlan, de veszélyes is, és a választópolgárok többsége nem azért szavaz képviselőkre, hogy azok az erőszak eszközeivel lépjenek fel a parlamentben. Megengedhetetlennek nevezte az erőszak minden formáját, legyen az fizikai vagy verbális, hozzátéve, hogy a miniszterek, politikusok elleni támadások is elfogadhatatlanok, még akkor is, ha valaki más véleményt képvisel.

Aggodalmát fejezte ki a szerbiai helyzettel kapcsolatban, amely szerinte anarchia felé halad. Kiemelte, hogy a szerb társadalom számos történelmi, identitásbeli kérdésben nem jutott dűlőre – királypártiak, köztársaságpártiak, partizánok, csetnikek – és ezek a megosztottságok ma is visszaköszönnek. Az elfojtott belső ellentétek, a feldolgozatlan múlt és a nemzetközi helyzet – mint a koszovói kérdés vagy a boszniai szerbek helyzete – mind hozzájárulnak a feszültségekhez.

Kiemelte, hogy a vajdasági magyarság nem engedheti meg magának, hogy sodródjon ezekben a küzdelmekben. Nem lehetünk statiszták egy szerb-szerb belháborúban – fogalmazott –, de nem is maradhatunk közömbösek, mert ennek az államnak a polgárai vagyunk. Felhívta a figyelmet arra, hogy a szerbiai államiság folyamatosan válságokkal küzdött az elmúlt két évszázadban – 190 év alatt 16 alkotmány, állandó újrakezdések –, a mostani viszonylagos stabilitás érték.

Az elnök történelmi párhuzamokat is vont. Részletesen beszélt az 1867-es kiegyezés jelentőségéről, amelyet szerinte nem megalkuvásként, hanem a magyar nemzeti érdek érvényesítésének bölcs eszközeként kell értelmezni. Mint mondta, ha Deák Ferenc kizárólag a sérelmeket nézte volna, nem lett volna kiegyezés, és nem következett volna be a gazdasági, kulturális fellendülés, amelynek eredményeit ma is élvezzük. A VMSZ koalíciós politikáját is ebben a történelmi kontextusban indokolta, emlékeztetve arra, hogy a 2010-es években a szerb-magyar megbékélés, az 1944-45-ös magyar áldozatok rehabilitációja és a kollektív bűnösség eltörlése is a VMSZ és Aleksandar Vučić együttműködésének eredménye.

Szerinte súlyos hiba lenne ezt figyelmen kívül hagyni, és a 90-es évek sérelmei alapján elutasítani minden együttműködést a haladó párttal, hiszen éppen az elmúlt évtizedben történtek a magyar közösség szempontjából sorsfordító pozitív lépések. Figyelmeztetett: a belgrádi liberális pártok és az őket kiszolgáló magyar ellenzék nem alternatíva, hiszen nem képviselik a vajdasági magyarság érdekeit, nem is ismerik a közösséget, és nem is akarnak a valós problémákkal foglalkozni.

Ami a magyar közösség jövőjét illeti, Pásztor Bálint egyértelműen kijelentette: a cél az, hogy működjenek a magyar oktatási és művelődési intézmények, fejlődjön a gazdaság, a fiatalok itthon találjanak boldogulást. Hangsúlyozta a magyar oktatás minőségének javítását, az ösztöndíjprogramok fontosságát, a vállalkozók, mezőgazdasági termelők támogatását. Hozzátette, hogy ezen a munkán a VMSZ nem fog változtatni, önállóan indul a választásokon, és ehhez kéri a közösség felhatalmazását.

Kiemelete, hogy a VMSZ szakértők bevonásával készíti a 2026 és 2033 közötti időszakra szóló második vajdasági magyar gazdaságfejlesztési stratégiát, amely konkrét célokat, terveket fogalmaz meg. Ebben kiemelt szerepet kap a fiatalok lakhatási támogatása és a kezdő vállalkozók segítése.

Oszd meg a cikket:
VAJDASÁG IDŐJÁRÁS

NEKED AJÁNLOTT