„A velünk élő kollektív bűnösség” címmel tartottak konferenciát 2026. január 23-án Dunaszerdahelyen, a MOL Arénaban. A Pro Hungarica Communitate Polgári Társulás által szervezett rendezvény a Beneš-dekrétumok történeti hátterét, jogi következményeit és máig ható közéleti hatásait járta körül – számolt be róla a felvidek.ma. A konferencia fővédnöke Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke volt.
A konferencia közvetlen apropóját az adta, hogy Szlovákiában a közelmúltban módosították a büntető törvénykönyvet. Az új szabályozás értelmében akár hat hónap szabadságvesztéssel is büntethető, aki nyilvánosan megkérdőjelezi a második világháború utáni rendezést szolgáló jogi dokumentumokat, köztük a Beneš-dekrétumokat. A törvénymódosítást Peter Pellegrini szlovák államfő írta alá, ami a felvidéki magyar közösség körében komoly felháborodást váltott ki, mivel a kollektív bűnösség elvére épülő jogfosztás bírálatát is büntethetővé teszi. Ez a fejlemény tette különösen aktuálissá a dunaszerdahelyi konferenciát, amelynek célja az volt, hogy jogi, politikai és közösségi szinten is választ adjon az új helyzetre.
A tanácskozás központi kérdése az volt, miként lehet meghaladni a kollektív bűnösség elvét, valamint hogyan válhat a felvidéki magyarságot érintő jogfosztás következetes politikai munkával nemzetközi üggyé. A konferencia programjában több előadás és beszélgetés foglalkozott ezzel a témával.
E kérdéskört érintette a 11:00 órakor kezdődő „A kollektív bűnösség meghaladása és a társadalmi kiegyezés feltételei” című panelbeszélgetés is, amelyen Dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke és Gubík László vett részt. A beszélgetést Szabó Tibor, a Pro Hungarica Communitate Polgári Társulás elnöke moderálta.
Dr. Pásztor Bálint személyes hangvételű hozzászólásában generációs perspektívából közelítette meg a kérdést. Felidézte: 1993-ban, a független Szlovákia megalakulásának évében kezdte meg iskolás éveit, miközben a teremben ülők többsége már az azt megelőző évtizedek tapasztalatait is magával hozta. Úgy fogalmazott: mindaz, amit 2026-ban az elmúlt hónapokban tapasztalni lehetett, szellemiségében több ponton is emlékeztet a kilencvenes évek történéseire.
Hangsúlyozta: a 21. században elkerülhetetlenné vált az államfelfogás újragondolása, mert – mint fogalmazott – „a csontvázak még mindig ott vannak a szekrényekben”. Kiemelte: a Magyar Szövetség az egyetlen politikai opció a felvidéki magyarság számára, amit a közösségnek meg kell értenie és el kell fogadnia.
Az esemény kapcsán Dr. Pásztor Bálint közösségi oldalán is megosztotta gondolatait. Facebook-bejegyzésében párhuzamot vont a felvidéki és a vajdasági magyar közösség tapasztalatai között, felidézve: Szerbiában egészen 2014. október 30-áig hatályban voltak olyan határozatok, amelyek a magyar közösséget kollektív bűnösséggel sújtották.
Mint írta, ezeket hosszú évek következetes politikai munkájának eredményeként, a Vajdasági Magyar Szövetség kezdeményezésére helyezte hatályon kívül az Aleksandar Vučić vezette szerbiai kormány. Bejegyzésében hangsúlyozta: a vajdasági példa azt bizonyítja, hogy kitartó tárgyalással és egységes politikai képviselettel még a legsúlyosabb történelmi terhek is letehetők.
Dr. Pásztor Bálint kiemelte: a VMSZ kész megosztani tapasztalatait a felvidéki magyar közösséggel, és minden lehetséges segítséget megadni. Megfogalmazása szerint partnerségre és szövetségre van szükség ahhoz, hogy a kollektív bűnösség elvének meghaladása ne csupán erkölcsi, hanem politikai és jogi értelemben is valósággá váljon.
