December 31-én ünnepli a katolikus egyház Szent I. Szilveszter pápa emléknapját, aki a kereszténység történetének egyik korszakváltó időszakában, az üldöztetésektől megszabadult egyház első pápájaként vezette Róma püspökségét. Szent I. Szilveszter 314. január 31-én lépett hivatalba, Szent Miltiades utódaként, és egészen 335. december 31-én bekövetkezett haláláig állt az egyház élén.
Szilveszter pápa vezetése egybeesett azzal az időszakkal, amikor a kereszténység helyzete gyökeresen megváltozott a Római Birodalomban. Uralkodása idején már nem üldözött vallásként, hanem szabadon gyakorolható hitként volt jelen a kereszténység. Ő volt az első olyan pápa, aki nem vértanúként halt meg.
LEGENDÁK ÉS ÁBRÁZOLÁSOK
Az egyházi hagyományban Szilvesztert gyakran pápai öltözékben, sárkánnyal vagy kígyóval, ritkábban bikával ábrázolják. A középkori legendákból ismert jelenetek közül a legismertebb Róma megszabadítása a sárkánytól, valamint Nagy Konstantin megtérésének ábrázolása. Ezek a motívumok elsősorban az itáliai művészetben terjedtek el, történeti alapjuk azonban nem igazolható. Az egyházi hagyomány szerint a papnövendékek védőszentje.
MIÉRT KAPCSOLÓDIK SZILVESZTER NEVE AZ ÉV UTOLSÓ NAPJÁHOZ?
Szent I. Szilveszter december 31-én halt meg, ezért ünnepnapja erre a dátumra esik. A katolikus hagyomány a szentek emléknapját rendszerint haláluk napjához köti, amelyet „mennyei születésnapként” tart számon. Így vált december 31. nemcsak az év világi lezárásának napjává, hanem egyházi értelemben is kiemelt dátummá.
A magyar hagyományban a nap neve szilveszter napja, amely egyben az újév vigíliája. A katolikus egyház ezen az estén év végi hálaadó szentmisével zárja az esztendőt.
