Az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank június elején jóváhagyta Bulgária csatlakozását az eurózónához 2026. január 1-jétől, miután az ország teljesítette a szükséges gazdasági feltételeket, beleértve az inflációs és költségvetési kritériumokat.
A döntés azonban jelentős ellenállást váltott ki. A nacionalista és euroszkeptikus Újjászületés (Vazrazhdane) párt képviselői a parlamentben transzparensekkel és kiabálással akadályozták a vitát, majd fizikai összetűzésbe keveredtek más politikusokkal. Az egyik incidens során Tsoncho Ganev, az Újjászületés képviselője meglökte Yavor Bozhankovot, a Folytatjuk a Változást párt politikusát.
A parlamenti eseményekkel párhuzamosan több ezren tüntettek Szófiában az euró bevezetése ellen, „Nem az euróra!”, „Éljen a leva!” és „Le a gyarmatosítással!” jelszavakat skandálva. A demonstrációkat az Újjászületés párt szervezte, amely az utcákon és a parlamentben is hevesen ellenzi az euró bevezetését.
A bolgár közvélemény megosztott a kérdésben. Egy májusi Eurobarometer felmérés szerint a lakosság 50%-a nem támogatja az euró bevezetését, míg 49% igen.
A kormányzat azonban eltökélt az euró bevezetése mellett. Rosszen Zseljazkov miniszterelnök történelmi napként üdvözölte a döntést, míg Kiril Petkov volt miniszterelnök szerint az ország 18 éve vár erre a pillanatra. Boyko Boriszov, a GERB vezetője úgy fogalmazott: „A tiltakozók azok, akik nem akarják, hogy Bulgária a fejlett nemzetek klubjába tartozzon.”
A végső döntést az EU pénzügyminiszterei hozzák meg várhatóan júliusban, amikor rögzítik a bolgár leva és az euró közötti átváltási arányt. Ezt követően Bulgária megkezdheti a technikai előkészületeket az euró bevezetésére.
A bolgár eurócsatlakozás tehát nemcsak gazdasági, hanem komoly társadalmi és politikai kihívásokat is jelent az ország számára.
