Az Európai Bizottság legfrissebb, a Szerbia és más tagjelölt országok előrehaladásáról szóló éves jelentésében arra figyelmeztetett, hogy Szerbiában lelassultak a reformok, különösen a jogállamiság és az alapvető jogok területén – számolt be róla az RTS.
A dokumentum szerint az elmúlt évben zavar és visszalépés tapasztalható a sajtószabadság, az akadémiai szabadság és az igazságszolgáltatás függetlensége terén. A Bizottság kiemelte: bár a szerb kormány továbbra is stratégiai célnak tekinti az uniós tagságot, hiteles reformokra van szükség minden területen.
„Elvárjuk, hogy Szerbia leküzdje a jogállamiság terén tapasztalt megtorpanást, és megállítsa a visszalépést a véleménynyilvánítás szabadsága, az akadémiai szabadság és a választási szabályozás területén” – idézte az RTS Marta Kos bővítési biztost, aki kedden mutatta be a jelentést.
NÖVEKVŐ TÁRSADALMI MEGOSZTOTTSÁG
A Bizottság aggodalmát fejezte ki a társadalmi polarizáció mélyülése miatt, amely a 2024 novembere óta tartó tömeges tüntetésekkel párhuzamosan erősödött. Brüsszel szerint a helyzetet a korrupció, az átláthatatlanság, valamint az állami felelősség hiánya súlyosbítja.
A jelentés szerint a hatóságok túlzott erőszakot alkalmaztak egyes demonstrációkon, és fokozódott a nyomás a civil társadalomra. Az Európai Bizottság úgy látja, hogy ez a feszült környezet komolyan aláásta a társadalmi bizalmat és lelassította a reformfolyamatokat.
TECHNIKAI KÉSZÜLTSÉG A 3-AS KLASZTER MEGNYITÁSÁRA
A Bizottság ugyanakkor fenntartotta korábbi, 2021-es értékelését, miszerint Szerbia teljesíti a 3-as klaszter (versenyképesség és inkluzív növekedés) megnyitásához szükséges technikai feltételeket.
„A korábbi ajánlások továbbra is érvényesek, Szerbia készen áll a klaszter megnyitására” – áll az RTS által idézett jelentésben.
A dokumentum ugyanakkor kiemeli, hogy Szerbiának többet kell tennie az EU kül- és biztonságpolitikai irányvonalával való összehangolás érdekében, hiszen ezen a téren az ország a leggyengébben teljesítő a Nyugat-Balkánon. Jelenleg Belgrád uniós politikához való igazodása 62 százalékos.
ANTI-EU RETORIKA ÉS KOMMUNIKÁCIÓS HIÁNYOSSÁGOK
Az Európai Bizottság problémásnak tartja az anti-EU narratíva elterjedését Szerbiában, amely nemcsak a médiában, hanem politikai vezetők körében is megfigyelhető.
A jelentés szerint a szerb hatóságoknak objektívebben és aktívabban kell kommunikálniuk az uniós csatlakozási folyamatról, és határozottan fel kell lépniük a dezinformációk és manipulációk ellen.
BELGRÁD–PRISTINA PÁRBESZÉD: NINCS ÁTTÖRÉS
A Bizottság értékelése szerint a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd formálisan folytatódott, ám a belpolitikai nehézségek mindkét oldalon akadályozták a 2023-ban elfogadott megállapodás és annak végrehajtási mellékletének érdemi alkalmazását.
