Csúrogon, az 1944–45-ös ártatlan magyar áldozatok emlékhelyénél hajtottak fejet a megemlékezők – azon a helyszínen, amely a szerb–magyar történelmi megbékélés egyik legfontosabb jelképévé vált.
A Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Dr. Pásztor Bálint közösségi oldalán kiemelte: a megbékélés szelleme tovább él, és erősebb, mint valaha.
Kiemelte, hogy a csúrogi emlékhely a két nép közös múltjának fájdalmas, de megtisztító emlékezéshelye. Az itteni főhajtások nemcsak az áldozatok előtti tisztelgést jelentik, hanem a történelmi igazságtétel és a jövőbe vetett közös bizalom szimbólumai is.
A politikus emlékeztetett arra, hogy 2013-ban Áder János és Tomislav Nikolić államfők közösen rótták le kegyeletüket a magyar és szerb áldozatok előtt, miután a szerb parlament deklarációban elítélte az 1944–45-ös magyarellenes atrocitásokat, a magyar köztársasági elnök pedig bocsánatot kért az 1942-es újvidéki razziáért.
Ezek a történelmi gesztusok – fogalmazott Dr. Pásztor Bálint – alapozták meg a két ország közötti megbékélés folyamatát, amely 2014-ben Aleksandar Vučić miniszterelnöksége idején újabb mérföldkőhöz érkezett: ekkor törölték a jogrendből a magyarok kollektív bűnösségének elvét.
A közös főhajtás 2023-ban is megismétlődött dr. Sulyok Tamás magyar és Aleksandar Vučić szerb államfők jelenlétében, megerősítve – ahogy azt a VMSZ elnöke is kiemelte –, hogy a szerb–magyar történelmi megbékélés nemcsak politikai szándék, hanem közös erkölcsi kötelesség is.
