Az elmúlt két év során növekedés figyelhető meg a szerbiai lakossági megtakarításokban, az idei átlagos havi megtakarítás 6 500 dinárra nőtt, ami 500 dinárral magasabb, mint a tavalyi év ugyanezen időszakában. A megtakarítások világnapjához közeledve az RTS beszámolója szerint az emberek egyharmada folyószámlán tartja a pénzét, habár a hosszú távú megtakarítások iránti érdeklődés is növekvőben van.
A biztonság alapja: három-négy havi fizetés megtakarítása
Tatjana Manojlović, az Erste Bank lakossági igazgatója hangsúlyozza, hogy egy általános tanács minden család számára, hogy rövid távú megtakarítást halmozzanak fel, lehetőleg három-négy havi kiadások fedezésére. Ezek gyorsan hozzáférhetők kell, hogy legyenek egy esetleges válsághelyzetben. A hosszú távú megtakarítási célokat szintén fontosnak tartja, amelyek akár befektetésekkel is bővíthetők.
Megváltozott megtakarítási szokások és biztonsági kérdések
Az adatok szerint a lakossági megtakarítások szerkezete átalakult az utóbbi két évben. Azok aránya, akik pénzüket folyószámlán tartják, 13%-ról 33%-ra nőtt. Nino Stamenski, a Regionális Központ igazgatója szerint ez a COVID utáni időszak következménye, amikor sokan biztonsági okokból kivették lekötött pénzüket, később azonban visszatették azt a bankokba.
Dináros vagy devizás megtakarítás?
A Nemzeti Bank tájékoztatása szerint a dinárban vezetett megtakarítások adómentesek és magasabb kamatozásúak a devizabetéteknél. Az idei évben a dináralapú megtakarítások értéke 17%-kal emelkedett, míg a devizabetétek esetében 5%-os növekedés tapasztalható.
Tudás és információhiány gátolja a befektetéseket
Az Imas ügynökség igazgatója, Ansgar Loner felhívja a figyelmet arra, hogy a lakosság jelentős része otthon tartja pénzét. Ugyan sokan szívesen fektetnének különféle megtakarítási termékekbe, de a bizonytalanság és az ismeretek hiánya gyakran elriasztja őket ettől. Az emberek túlnyomó része, 72%-a, a médiától vár választ arra, hogyan használhatná hatékonyabban megtakarításait.
