A választói névjegyzékről szóló törvény módosítását június elején vitatja meg a parlament – jelentette be tegnap Snežana Paunović államigazgatási és helyi önkormányzati miniszter.
A választói névjegyzék módosításán dolgozó parlamenti munkacsoport tevékenységével kapcsolatban elmondta, hogy még nem született konszenzus a választói névjegyzék ellenőrzésére felállítandó bizottság összetételéről, vagyis jelenleg éppen az számít a legnagyobb kérdésnek, hogy hogyan fest majd a választási folyamatnak a kontrollja. – A civil szektor egy részének nyomására kibővített felállásban indultak el a tárgyalások, amelyeken ennek a szektornak a tagjai is jelen voltak, de a követeléseik irreálisak voltak, a tárgyalások pedig vontatottak – fogalmazott Snežana Paunović a közszolgálati televíziónak adott tegnapi interjújában.
A tárgyalásokon, mint arról beszámolt, jelen voltak a Kutatási, Átláthatósági és Elszámoltathatósági Központ (Crta), a Transparency Serbia és a Szabad Választásokért és Demokráciáért Központ (CeSID) képviselői is. – A Crta javaslata szerint a bizottságot három kormánypárti, három ellenzéki és három civil szektorhoz tartozó tag alkotná, míg a kormánykoalíció javaslata öt kormánypárti, három ellenzéki és két civil tagból álló összetétel – ismertette Paunović.
Elmondása szerint a választási névjegyzékről szóló törvényjavaslatot, a nehézségek ellenére, a szerb parlament képviselői június elején meg fogják vitatni. – Biztos vagyok benne, hogy olyan megoldás születik majd, amely a szerb állampolgároknak megfelel, érdekeiknek eleget tesz, még abban az esetben is, ha a civil szektor nem is lesz túlságosan elégedett ezekkel a megoldásokkal – tette hozzá.
Televíziós szereplésében Snežana Paunović államigazgatási és helyi önkormányzati miniszter kitért az egyetemeket blokkoló hallgatók követeléseire is, különös tekintettel a rendkívüli választások kiírására vonatkozóra.
– Ez az első alkalom, hogy az egyetemisták egy részében megfogalmazódik az igény, hogy legitim úton kerüljenek hatalomra, azonban ehhez ki kell várniuk a következő választásokat – mondta Paunović.
A jelenleg az egyetemeket blokád alatt tartó hallgatóknak, akik rendkívüli választásokat követelnek, „2027-ig türelmesnek kell lenniük” – mutatott rá. Szerinte az előrehozott parlamenti választások korábban sem hoztak látványos eredményeket. – Nem ez lenne az első alkalom, hogy rendkívüli választásokat tartunk, volt ilyen 2023-ban is, de egyik sem hozott olyan eredményt, amellyel most büszkélkedhetnénk – tette hozzá, rámutatva, hogy a folyamatok minden részletének tiszteletben tartása most a legfontosabb.
Közölte, a választói névjegyzék mindig fontos témának számít, mert már a politikai küzdelemnek a része. A választási névjegyzék kérdése voltaképpen az a téma, amely révén a választásokon rosszabb eredményt elért fél mindig megkérdőjelezi a választásoknak a szabályosságát, az eredményeknek a hitelességét. Ebből a szempontból fontos az új törvénynek a meghozása is, értékelte, s reményét fejezte ki, hogy az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Irodájának (ODIHR) jóváhagyásával történik majd a parlamentben a javaslatok elfogadása, rámutatott arra, hogy ezekkel az ajánlásokkal összhangban állnak a módosítások, annak ellenére, hogy azok nem számítanak kötelező érvényűeknek. Arról is beszélt, hogy a névjegyzékkel kapcsolatos megbeszélések kezdettől fogva „kimerítőnek” számítottak, nem sikerült eljutni a közös nevező megállapításáig az ellenzékiekkel és a civil szervezetekkel az ellenőrző testületek összetételét illető kérdés kapcsán, ezek a felek el is hagyták a munkacsoportot minden magyarázat nélkül, s erre a mai napig nem adtak semmiféle magyarázatot – értékelte Snežana Paunović.
Forrás: Magyar Szó
Fotó: Dnevnik
