Augusztus első napjaiban, mint mindig az elmúlt három évtizedben, Szerbiában gyászolnak, míg Horvátországban ünnepelnek.
A Vihar, vagyis Oluja elnevezésű hadműveletet 30 évvel ezelőtt, 1995. augusztus 4-e és 8-a között hajtották végre a Krajinai Szerb Köztársaságban. Szerbiában a horvát katonai és rendőrségi akcióra etnikai tisztogatásként tekintenek, Horvátországban pedig az ország függetlenségének a kiteljesedését eredményező felszabadító akcióként.
Szerbiában vasárnap Karlócán tartják meg a központi megemlékezést. A Blic napilap hírösszefoglalója szerint beszédet mond Aleksandar Vučić köztársasági elnök, Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke, az emlékmisét pedig Porfirije szerb pátriárka szolgáltatja. A megemlékezés 19:50-kor kezdődik.
Jugoszlávia szétesésekor Horvátországban félmilliónál is több szerb élt. Ők az úgynevezett Krajinában laktak, mely a nyugat-boszniai határ mentén fekvő, Zágrábig nyúló, valamint a baranyai és a szerémségi területeket magába foglaló térség. A szerbeket az új horvát alkotmány nem ismerte el államalkotó kisebbségnek és hátrányos megkülönböztetést szenvedtek el. Ezen a területen jött létre 1991. december 19-én a nemzetközileg el nem ismert Krajinai Szerb Köztársaság, amelynek fővárosává Knint kiáltották ki.
A szakadárok ellen 1995. augusztus 4-én indította meg a Vihar, vagyis Oluja nevet viselő hadműveletet a horvát hadsereg. 138 ezer embert, 700 tankot és páncélozott járművet, 1800 tüzérségi fegyvert, 47 repülőgépet és helikoptert vetettek be. A komoly haderővel mindössze órák alatt utakat robbantott a szerbek által telepített aknamezőkön és áttörték a szerb védelmi vonalakat. Már másnap bevonultak Kninbe, 80 óra alatt pedig ellenőrzésük alá vonták a mintegy tízezer négyzetkilométernyi szakadár terület java részét.
A Vihar hadművelet végét augusztus 7-én jelentették be, az akcióban saját adataik szerint a horvátok 174, a szerbek 742 katonát vesztettek. Az áldozatokról, illetve az eltűntek számáról különféle adatok jelentek meg.
Krajina etnikai képe megváltozott: a szerbek zöme elmenekült, mert saját vezetőik is távozásra szólították fel őket és a beérkező horvátok sem bántak velük kesztyűs kézzel. Összességében mintegy 200-250 ezres menekültáradat indult el.
A Vihar hadművelet egyik fő irányítója Ante Gotovina tábornok volt, akit háborús és emberiesség elleni bűncselekmények vádjával a hágai Nemzetközi Törvényszék elé állítottak. A tábornokot első fokon 24 év szabadságvesztésre ítélték, de 2012 novemberében másodfokon felmentették. Visszatért Horvátországba, ahol ünnepelve köszöntötték.
Az 1995-ös eseményt Horvátországban a győzelem napjaként ünneplik, Szerbiában és a Boszniai Szerb Köztársaságban pedig az áldozatokra emlékeznek.
A szerbiai Menekültügyi és Migrációs Biztosság kimutatása szerint három évtizeddel ezelőtt a horvát katonai és rendőrségi alakulatok több mint 250 ezer szerb nemzetiségű polgárt üldöztek el otthonaikból. Az adatok szerint a négynapos akció során 1861 személy veszítette életét, vagy tűnt el, közülük 1211-en civilek voltak. Az áldozatok között 548 nőt és 12 gyermeket jegyeznek. A kimutatások szerint 20 ezer, szerbek lakta házat felgyújtottak és 40 ezret elfoglaltak.
Forrás: Pannon RTV
