A nagy bejelentések és politikai kampányhangulat ellenére a fiataloknak szánt államilag támogatott lakáshitel-program eddig jóval szerényebb eredményt hozott a vártnál. A 400 millió eurós kerettel meghirdetett intézkedésből június végéig mindössze 1 732 hitelt hagytak jóvá, ezek közül 1 361-et folyósítottak – az eredetileg tervezett 5 500 szerződés alig harmadát – írja a 021 hírportál.
A konstrukció papíron kedvező: a hitelhez elég 1 százalékos önerő, a kamat az első hat évben fix 3,5 százalék, melynek kétharmadát az állam állja, és az első tíz évben a törlesztés 40 százalékát a költségvetés garantálja. Így a havi részlet kezdetben körülbelül 220 euró. A bizonytalanságot azonban az jelenti, hogy a hetedik évtől a kamat változóvá válik, az euriborhoz kötve, ami a törlesztőrészletet 330 euróra emeli. Ez hosszú távon komoly kockázatot hordoz mind a hitelfelvevők, mind a bankok számára.
A jogosultsági kör széles – alkalmazottak, vállalkozók, mezőgazdasági termelők, művészek, diákok és munkanélküliek is pályázhatnak –, de a részletes feltételek és az összetett adminisztráció sokakat eltántorít. További akadályt jelent, hogy a megvásárolható ingatlan értéke legfeljebb 100 000 euró lehet, ami a kisebb városokban reális, de Belgrádban vagy Újvidéken szinte lehetetlen ennyiből lakást vásárolni.
A bankok hozzáállása és a bizalmatlanság
A bankok láthatóan vonakodva vesznek részt a programban: bár nyolc pénzintézet csatlakozott, a Demostat szerint többnyire hallgatnak a konkrét adatokkal kapcsolatban. A tapasztalatok alapján a formális tájékoztatás korrekt, de a gyakorlatban inkább elriasztják a potenciális ügyfeleket. Ez részben annak köszönhető, hogy a bankok számára jóval jövedelmezőbb és kockázatmentesebb az államkötvények vásárlása, mint a hosszú távú lakáshitelek kibocsátása.
Kritikus hangok: Politikai marketing, nem rendszermegoldás
A Kamatica portál alapítója, Dušan Uzelac szerint a program inkább „szubvencionált állami lottó”, mint valódi ifjúságpolitikai intézkedés. Mint mondja, gazdasági racionalitás nélkül, politikai döntés alapján indították el, és mindössze a fiatalok töredékét érinti: a 20–35 év közötti 1,1 millió állampolgárnak legfeljebb 0,5 százaléka juthat ilyen hitelhez, a valóságban pedig eddig csak 0,16 százalékuk szerződött valamelyik bankkal.
A kritikusok szerint ez nem rendszerszintű támogatás, hanem szelektív kedvezmény, amely erősen kérdésessé teszi a hitelprogram hosszú távú hatását és fenntarthatóságát.
Forrás: vajma.info
