A Felvidéken élő magyar közösség helyzete továbbra sem rózsás, hiszen a jogi és politikai környezet nem kedvez nekik. Borvendég Zsuzsanna történész, a Mi Hazánk EP-képviselője a „Nemzetvédelem a Kárpát-házában: A szlovák nyelvtörvény és a Beneš-dekrétumok” című írásában alaposan rávilágít a problémákra, amelyek a szlovákiai magyarok mindennapi életét továbbra is meghatározzák.
Az írásban kitért arra, hogy június 9–11. között a Szuverén Nemzetek Európája frakció kihelyezett frakcióülést tartott Pozsonyban, ahol két szlovák képviselőtársának köszönhetően lehetőség nyílt a kulturális miniszterrel és a környezetvédelmi miniszterrel is egy személyes találkozóra. Az írás szerint a megelőző napokban összegyűjtötték a kérdéseiket, amelyek közül végül hetet választottak ki, hogy írásban továbbítsák a szlovák kulturális miniszter felé.
A kérdések és a válaszok IDE kattintva érhetők el.
Borvendég Zsuzsanna cikkében részletesen elemzi a Beneš-dekrétumok hatását, melyek a második világháborút követően rendezték a csehszlovák állam területi kérdéseit, és amelyek napjainkban is érvényben vannak. A dekrétumok által a magyarok és a németek közösségi jogait erőteljesen csorbították, és hatásuk még ma is érezhető Szlovákiában, hiszen az ottani magyar kisebbség nem élhet teljes jogú állampolgárként.
A szerző hangsúlyozza, hogy a szlovák nyelvtörvények, amelyek szintén a kisebbségi jogok korlátozására irányulnak, tovább erősítik a nyelvi diszkriminációt. A nyelvtörvények és a magyar nyelvhasználat korlátozása nemcsak a felvidéki magyarok mindennapi életét nehezíti meg, hanem a kulturális és társadalmi identitás megőrzését is fenyegeti.
A történész arra is felhívja a figyelmet, hogy a felvidéki magyar közösség jogai védelmének érdekében fontos lenne a szlovák törvények módosítása, hogy a kisebbségek számára egyenlő jogokat biztosítsanak. A felvidéki magyarság számára kulcsfontosságú lenne, hogy a Beneš-dekrétumok és a diszkriminatív nyelvtörvények helyett egy olyan törvényi környezet jöjjön létre, amely valóban biztosítja a kisebbségek jogait és tiszteletben tartja kulturális sajátosságaikat.
Az írás összességében egy szemlét ad a felvidéki magyar közösség helyzetéről, és arra ösztönöz, hogy a kérdés a politikai napirenden maradjon. A szlovákiai magyar közösség számára elengedhetetlen, hogy megfelelő jogi és társadalmi védelmet élvezzenek, és hogy a múlt sérelmeit a jövőben a jogi és politikai eszközökkel orvosolják.
Forrás és teljes cikk: borvendegzsuzsanna.hu
