Az elmúlt hetek eseményei újra rávilágítottak arra, hogyan válhat egy médiumnak álcázott orgánum a politikai manipuláció eszközévé. A Szabad Magyar Szó, amely eredetileg a vajdasági magyar közösség tájékoztatását tűzte zászlajára, mára a Vajdasági Magyar Szövetség lejáratásának és politikai destabilizálásának egyik legaktívabb frontvonalává vált.
Legutóbbi példája ennek a márciusi Pirot városában zajló lakossági gyűlésről szóló cikkük. A téma önmagában távol áll a vajdasági magyar közösségek életétől – egy délkelet-szerbiai település döntése Aleksandar Vučić államfő „persona non grata” státuszáról. Ám a Szabad Magyar Szó nem mulasztotta el a lehetőséget, hogy a cikk élére Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke és Vučić közös képét helyezze. A képi asszociáció világos: a Vajdasági Magyar Szövetséget a stratégiai együttműködés miatt teszik felelőssé olyan döntésekért is, amelyekhez semmi köze. Manipulatív gesztus ez, amely egyértelmű politikai célt szolgál: a VMSZ hiteltelenítése a saját közösségén belül. Miközben egy kisebbségi párt létének fő kérdése az, hogy tud-e olyan erős szövetségest találni, akik kormányozhatnak – így volt ez 2000-ben is, amikor a DOS része volt a VMSZ.
A vizuális manipuláció másik példája egy cikk a lemondott miniszterelnök, Miloš Vučević nyilatkozatáról, amelyben a politikus a párbeszéd fontosságáról, felelősségvállalásról és a politikai válság kezeléséről beszélt. A tartalomnak semmi köze a VMSZ-hez, ennek ellenére a cikkhez olyan fotót mellékeltek, amelyen Pásztor Bálint Vučević-csel fog kezet. A kép sugalmazása világos: újra a Vajdasági Magyar Szövetséget próbálják egy, a kormányzathoz kötődő, megosztó politikai kontextusba helyezni – minden alap nélkül. Ez a módszer nem újságírás, hanem képi rájátszás a bizalmatlanságra: a pártelnök nevét ugyan ki sem mondják, mégis szerepeltetik, hogy a gyanú árnyéka rávetüljön. Ez nem vélemény, nem hírmagyarázat – ez tudatos szándékkal elkövetett asszociációs manipuláció.
A tendenciózusság másik kiemelkedő példája a közelmúltban megjelent írás, amely – minden valóságalapot mellőzve – azt sugallja, hogy Pásztor Bálint kormányalakításra készül Szerbiában. A hír alapja egy Facebook-bejegyzés, amelyet a lap címként és vezérfonalként kezel, miközben semmilyen hivatalos forrás nem támasztja alá ezt az állítást. A cél itt sem a tájékoztatás, hanem a lejáratás: a politikai nevetségessé tétel, a bizalmi tőke aláásása. A cikkben nem vitatta egyáltalán az SZMSZ ezt az agymenést. Holott a betöltött pozíciókból is lehet látni, és a VMSZ elnöke többször is hangsúlyozta, hogy a VMSZ csak államtitkári szintet vállal, hogy minél szélesebb körben tudja a párt biztosítani a közösség érdekeit.
Mindez különösen veszélyes a mai Szerbiában, ahol a társadalmi feszültségek fokozódnak, a közbizalom megingott, és egyre több közösség válik célponttá. Ebben a helyzetben a vajdasági magyar közösségnek épphogy stabilitásra, nyugalomra és felelős képviseletre van szüksége.
A Szabad Magyar Szó azonban ezzel szemben nem kritikát gyakorol, hanem szisztematikusan dekonstruálni próbál egy politikai közösséget. Ez nem sajtószabadság, hanem politikai aknamunka – és éppúgy felelősséggel jár, mint maga a politikai döntéshozatal.
A sajtónak joga van kérdezni, sőt: kötelessége kritizálni. De amikor egy médium rendre eltorzítja az arányokat, amikor „nem ott és nem akkor” készült képekkel sugalmaz, és amikor véleményt álcáz hírként, akkor az már nem a tájékoztatás eszköze, hanem a megosztásé.
Egy kisebbség túlélési stratégiája eddig is a politikai racionalitáson, a párbeszéden és a konstruktív részvételen alapult. Ezt ássa alá ez a hazárdjáték.
