A romániai magyar tagozatos egyetemi hallgatók jelentős része tapasztal nehézségeket tanulmányai során – különösen a román nyelvtudás hiányosságai miatt. Egy friss, Kolozsváron bemutatott kutatás szerint a diákok közel fele számolt be arról, hogy valamilyen hátrány érte az oktatásban emiatt – tájékoztat az MTI.
A felmérést az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ) rendelte meg, az adatgyűjtést Kiss Dénes szociológus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem oktatója vezette. Az online kérdőívet több romániai egyetemi városban is kitöltették, végül egy 1244 fős, súlyozott minta alapján vonták le a következtetéseket.
SZÉLES KÖRBEN JELEN VANNAK A NYELVI NEHÉZSÉGEK
Az eredmények szerint a magyar tagozatos hallgatók 33,1 százaléka egyszer, további 14,4 százaléka pedig többször is tapasztalt kellemetlenséget a román nyelvtudása miatt az oktatás során. A kutatók hangsúlyozták: ezek az adatok a diákok szubjektív érzékelését tükrözik, nem minden esetben jelentenek tényleges diszkriminációt.
A problémák nemcsak az órákon jelennek meg:
- az egyetemi adminisztrációban a hallgatók 32,8 százaléka érzett hátrányt,
- az évfolyamtársak között 17,4 százalék számolt be hasonló tapasztalatról.
NEMZETISÉGI MEGKÜLÖNBÖZTETÉS IS ELŐFORDUL
A nyelvi problémák mellett a nemzetiségi alapú hátrányos megkülönböztetés is jelen van, bár kisebb arányban. A megkérdezettek 24,6 százaléka állította, hogy már érte ilyen jellegű hátrány az egyetemen, míg a diáktársak körében ez az arány 10,1 százalék.
A kutatás rámutatott arra is, hogy nem minden intézményben azonos mértékűek a problémák. A vegyes tannyelvű egyetemeken gyakoribbak a konfliktusok, különösen a George Emil Palade Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetem magyar tagozatán, ahol a diákok mindössze 26,1 százaléka nem tapasztalt még nyelvi hátrányt.
Ezzel szemben a tisztán magyar nyelvű intézményekben, mint a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem vagy a Partiumi Keresztény Egyetem, a nemzetiségi feszültség gyakorlatilag nem jellemző.
A kutatás a diákok életkörülményeit is vizsgálta. Az egyik legaggasztóbb adat, hogy a hallgatók 69 százaléka stresszesnek érzi magát, a nők körében ez az arány eléri a 76 százalékot. Emellett sokan küzdenek lakhatási és megélhetési problémákkal is. Az egyetemi működés kapcsán az órarend összeállítása bizonyult a leggyengébb pontnak: a diákok 26,3 százaléka elégedetlen ezzel.
A nehézségek ellenére a jövőképet illetően viszonylag optimisták a hallgatók. A válaszadók 71 százaléka biztos abban, hogy befejezi tanulmányait, és háromnegyedük Erdélyben képzeli el a pályakezdést.
Ugyanakkor sokan fontolgatják a külföldi munkavállalást is:
- 34,2 százalék Magyarországon,
- 13,3 százalék pedig skandináv országokban dolgozna hosszabb ideig.
Fotó: MTI
