November 2-án a délvidéki magyar közösség az 1944–45-ös partizánmegtorlások ártatlan áldozataira emlékezett. A megemlékezéseket számos vajdasági településen – köztük Szabadkán, Zentán, Csúrogon és Zomborban – tartották meg.
A központi rendezvény Szabadkán, a Vergődő madár emlékműnél, a Zentai úti temetőben zajlott, ahol a történelmi megbékélés és az igazságkeresés üzenete állt a középpontban.
TÖRTÉNELMI HÁTTÉR
1944 végén és 1945 elején a jugoszláv partizánalakulatok több tízezer embert végeztek ki Vajdaság-szerte, tömegsírokba lőve az áldozatokat. A megtorlás elsősorban a magyar lakosságot érintette, de horvát, német, bunyevác és szerb áldozatai is voltak.
A vérengzések a második világháború alatti „hideg napok” eseményei után történtek, amikor 1942 januárjában magyar katonai erők razziát hajtottak végre Újvidéken és a Dél-Bácskában. Akkor mintegy 1300 ember vesztette életét – többségében szerb, zsidó és roma származásúak. A felelősöket a magyar hatóságok később kiadták Jugoszláviának, ahol 1943-ban kivégezték őket.
A TÖRTÉNELMI MEBÉKÉLÉS GYŐZELME
A szabadkai megemlékezésen Dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke is részt vett. Facebook-bejegyzésében hangsúlyozta:
„Halottak napján a Vergődő madárnál hajtunk fejet az 1944–45-ös megtorlások ártatlan áldozatai előtt. Ez a hely a fájdalom, az igazságkeresés és a megbékélés szimbóluma. Itt nyugszanak mindazok, akiket az önbíráskodás kegyetlensége ragadott el – magyarok, horvátok, németek, bunyevácok és szerbek.”
Pásztor felidézte, hogy öt évtizedig tilos volt az áldozatokra nyilvánosan emlékezni, és újabb húsz évre volt szükség, hogy a történelmi múlt feldolgozása megkezdődhessen.
„Ma már közösen emlékezhetünk – és ez közös győzelem, a történelmi magyar–szerb megbékélés győzelme. Hiszem, hogy nincs jó és rossz nemzet, csak jó és rossz ember” – fogalmazott a VMSZ elnöke.
