A korai gyümölcs- és zöldségfajták esetében a piacokon tapasztalható magas árak elsősorban az időjárási viszonyok okozta alacsony terméshozam következményei. A termelők jelenleg tesztelik a piacot, hogy milyen árakon tudják értékesíteni termékeiket, véli Veljko Jovanović, a Szerbiai Gazdasági Kamara (PKS) elnökének tanácsadója.
Szerbia-szerte sok vásárlót megleptek a korai gyümölcsök magas árai, különösen a cseresznye emelkedik ki, amelynek kilónkénti ára elérte az 1400 dinárt – sokan már a hús árához hasonlítják. A szezon elején az eper ára elérte az 1200 dinárt kilónként. A kajszibarack kilója akár 1000 dinárba is kerülhetett, és ugyanennyiért kínálták kezdetben az újburgonyát is.
„A piacokon a termelők azt árulják, amit el tudnak adni. Amíg valaki hajlandó 1000 dinárt vagy többet fizetni a cseresznyéért, addig az ilyen áron is fog elkelni” – nyilatkozta Jovanović a Tanjug hírügynökségnek, hozzátéve, nehéz gátat szabni a korai gyümölcsök magas árainak a piacokon.
A klímaváltozás hosszú távon is drágítja a gyümölcsöt
Elmondása szerint a magas árak oka ebben az évben, ahogyan az előző években is, az éghajlatváltozás és az extrém időjárási viszonyok által okozott károkban keresendő.
„Amikor az időjárási körülmények több éven keresztül hatnak a gyümölcsre és más növénykultúrákra, akkor már tartós és komolyabb károkról beszélhetünk, és ebből az következik, hogy az árak is automatikusan magasabbak lesznek” – mondta Veljko Jovanović.
Elmondása szerint a következő években is hasonló problémák várhatók a klímaváltozás terméshozamokra gyakorolt hatásai miatt, mivel ezek nem csupán helyi jelenségek, hanem globális szintű kihívások.
„Az, hogy egyes növények ára magasabb vagy alacsonyabb lesz, szezonról szezonra nagyon nehezen megjósolható. Most a korai cseresznye szezonja van, és amíg ezek korainak számítanak, gyakran drágábbak, mint a hús, de arra számítunk, hogy az árak fokozatosan stabilizálódnak” – szögezte le Jovanović.
Hozzátette: az árak stabilizálódásában kulcsszerepet játszik az ültetvények minősége és a termelésre szánt földterületek nagysága.
„Ha elegendő területen vannak jó minőségű ültetvényeink, akkor a terméshozam is megfelelő lesz, ami az árakat is kedvezőbbé teheti” – tette hozzá.
Jovanović szerint az idei tavaszi fagyok jelentős károkat okoztak az almaültetvényekben: az ország legtöbb részén az almatermés körülbelül 30 százalékos lehet. Ugyanakkor még nem lehet pontosan megmondani, mekkora lesz a végleges termés, mivel a nyári hőség és aszály további hatással lehet a hozamra.
Forrás: vajma.info
