Amit a magyarok önmagunkért és Európáért tehetnek az, hogy folytatják a 2010-ben megkezdett demokratikus nemzeti önvédelmi küzdelmeiket, melyet a magyarság többségének józan esze, nemzeti összetartozástudata és szavazata éltet – jelentette ki az Kövér László a nemzeti összetartozás napja alkalmából tartott megemlékezésen szerdán Nyíregyházán. Az Országgyűlés elnöke beszédében hangsúlyozta, amit ma Trianonnak nevezzünk, nem a magyar történelem lezárt fejezete, hanem a jövő egy ma is fenyegető lehetősége.
Kövér László az Életfa emlékműnél tartott beszédében fontosnak nevezte, hogy a magyarok semmilyen körülmények között, senki által ne hagyják becsapni magukat, ne váljanak ismét olyan megtévesztés áldozatává, mint amilyennek elődeik váltak közvetlenül Trianon előtt, 1918 őszétől 1919 őszéig, valamint ne veszítsék el még egyszer nemzeti államuk cselekvőképességét.
A történelem gyakran rímel
„A történelem nem ismétli önmagát, de gyakran rímel önmagára. Gyermekeink és unokáink számára tragikus volna, ha hagynánk, hogy az előttünk álló magyar jövő az 1918-19-es történelmünkre rímeljen” – fogalmazott az Országgyűlés elnöke.
Történelmi visszatekintésében Kövér László felidézte, az első világháború utáni zűrzavarban előbb egy cselekvésképtelen, a magyar érdekek képviseletét feladó garnitúra került hatalomra, amely 1919 tavaszán egy magyarellenes bolsevik kormányzatnak adta át a helyét, ezzel pedig nemcsak feladta a magyar érdekeket, hanem egyenesen ellenük cselekedett.
Kifejtette, ebben szerepet kaptak „főbűnösök” is, „konzervatív grófból lett balliberális” Károlyi Mihály, Linder Béla hadügyminiszter, valamint Kun Béla, „a bolsevikká lett kalandor”.
„E kártevők hazaárulása után szakadt rá a politikailag elárult, katonailag megbénított, diplomáciailag kiszolgáltatott és lelkileg megalázott Magyarországra a trianoni döntés” – emlékeztetett a házelnök.
Hozzátette, ezért 1918-19 sötét időszakát sem a nemzeti összetartozás napján, soha az év egyetlen más napján sem szabad feledni.
A nemzet kártevői
„Ha elfelejtjük, visszatérhetnek azon idők, mert az új Károlyi Mihályok és új Linder Bélák napjainkban ismét megjelentek az országban, ismét agitálnak, ismét uszítanak és gyűlölködnek, mint 1918 őszén az elődeik tették”– hangoztatta Kövér László.
Szavai szerint ezek az emberek „a külföldről pénzelt sajtójukkal együtt, az idegen érdekek szolgálatában” ugyanúgy be akarják csapni a magyar embereket és meg akarják bénítani a magyar államot, ahogyan elődeik tették 1918-1919-ben.
„A Trianon óta elmúlt 105 esztendő magyar áldozata arra kötelez mindannyiunkat, hogy demokratikus és békés módon, akaratunkkal és szavazatunkkal védjük meg hazánkat és nemzetünket a kiszolgáltatottságtól, védjük meg gyermekeinket és unokáinkat attól, hogy ismét politikai szélhámosok és birodalmi ügynökök áldozataivá váljanak” – jelentette ki Kövér László.
Az Országgyűlés elnöke beszédében hangsúlyozta, amit ma Trianonnak nevezzünk, nem a magyar történelem lezárt fejezete, hanem a jövő egy ma is fenyegető lehetősége.
Amíg európai nemzeteket lehet felosztani és államokat lehet eltörölni Európa térképéről, addig mindaz, ami a magyarokkal történt 1920-ban, a jövőben ismét megtörténhet velük és másokkal is – jelezte
Mint fogalmazott, a „sötét erők” a politikai színfalak mögött ma Európa összes nemzeti államát fel akarják számolni, és az összes európai nemzetet „össze akarják olvasztani egy valóságidegen, új föderatív államalakulatban”.
Az Európán kívüli globális birodalmi érdekkörök az orosz-ukrán lokális háborút kontinentális európai háborúvá akarják szélesíteni, mert csak így tudják megtörni az európai nemzetek politikai ellenállását az Európai Egyesült Államok tervével szemben, az Európai Unió gazdasági szétverésének eszközeként pedig Ukrajna tervezett uniós csatlakozását használják – vélekedett.
Rámutatott, Ukrajna népe azonban nemcsak a világpolitikai játszmák, nemcsak az orosz katonai túlerő, hanem a saját politikai elitjének is áldozata, amely 2014 óta tudatosan hagyta, hogy Európán kívüli érdekkörök az ukrán népet „piszkafaként dugják a tűzbe”, azaz eszközként használják Oroszország destabilizálására.
Hozzátette: ezek a birodalmi erők a valaha békét, demokráciát és jólétet ígérő Európai Unió helyébe a háborút, diktatúrát és elszegényedést jelentő Európai Egyesült Államokat akarják létrehozni.
Példát mutatunk
Kövér László ezt a törekvést hasonló csapásként értékelte, mint amelyet a múlt században az európai politika a magyarságra mért Trianonban.
Mi abban mutathatunk példát, hogy a józan ész még valamennyi európai társadalomban többségben lévő táborát, vagyis az európai erkölcsi többséget miként lehet cselekvőképes politikai többséggé formálni – jelentette ki az Országgyűlés elnöke.
Hozzátette, ez az egyetlen esélye az Európai Unió tagállamainak, hogy talpon maradjanak a birodalmi ellenségeikkel szemben.
Az Országgyűlés elnöke beszédében szólt arról is, az ünnepen kell lelkierőt meríteni abból, hogy az elmúlt évszázadban a magyarok erősebbeknek bizonyultak azoknál, akik szét akartak szakítani őket.
Felhívta a figyelmet arra, Trianon nyertesei és vesztesei Kelet és Nyugat birodalmainak alkuja révén negyvenöt évre ugyanazt a sorsot, a kommunista elnyomást és szovjet gyarmati státuszt kapták meg.
Ezért a Kárpát-medence szomszédos nemzetei csak közös erővel és együttműködve őrizhetik meg nemzeteiket és államaikat, csak így válhatnak erőforrásává Európa megőrzésének és az Európai Unió szükséges újjászületésének – zárta beszédét Kövér László.
Az ünnepségen beszédet mondott Kovács Ferenc, Nyíregyháza Fidesz-KDNP-s polgármestere, Román István főispán és Seszták Oszkár, a vármegyei közgyűlés kormánypárti elnöke. A beszédeket követően a jelenlévők elhelyezték az emlékműnél az emlékezés virágait és koszorúit.
(MTI)
