(avagy: hogyan lett Magyar Péterből egy mindenható konteó-pajzsos politikai fenomén)
Van abban valami tragikomikus, ahogyan Magyar Péter megelőzi a politikai sorsát. Mielőtt még bármilyen korrupciógyanú, videó, vagy egy szál fehér por a kesztyűtartóban előkerülne, ő már előre közli a néppel: „készülj, testvér, itt bizony összeesküvés van.” Mert ahogy nemrég megfogalmazta, attól fél, hogy „valaki kábítószert rak majd az autómba vagy a házamba, vagy szexvideót gyártanak rólam.”
Aztán jött a vagyonnyilatkozati mizéria, a „Lex Magyart” még el sem olvasta, de már simán el tudja képzelni, hogy „valaki offshore számlát nyit a nevében”. Mi ez, ha nem politikai burok? Ez már nem is politikai előrelátás, hanem jóslás, és nem is akármilyen – balkáni ízű, sötét, paranoid, de annál hatékonyabb.
Innentől kezdve Magyar Péter gyakorlatilag úgy élhet, mint egy albán maffiafőnök. Mindegy, mi történik, ha jön egy rejtélyes videó, ha lefülelnek egy offshore számlát, ha a Bentley csomagtartójában ott virít egy tucatnyi hölgy kábítószerrel és borítékos eurókötegekkel – már kész a narratíva: „EZT IS ODATETTE ROGÁN!” A közvélemény egy része pedig készségesen bólogat: igen, igen, csakis a rendszer lehet a hunyó.
Ez a stratégia zseniális. A politikai stand-up új szintje, ahol a védekezés már megelőzi a vádat. Sőt: a támadás előtt jön a védekező támadás. Így lesz Magyar Péter nemcsak rendszerkritikus, de önmaga saját tanúja is. Mintha egy paranoid noirfilm főszereplője lenne, aki úgy gyanús, hogy közben szentté van avatva.
De ne felejtsük el a be nem jött jóslatait, amikért egyáltalán nem lett felelősségre vonva. Sőt, el is lett felejtve. Az egyik ilyen az volt, hogy száz százalékig biztos abban, hogy áprilisban a Fidesz-KDNP előrehozott választásokat fog kezdeményezni. Ezzel pedig kampányolt is. A másik ilyen volt, amikor azt állította, hogy Tiszás lobogókkal fog a Fidesz „öntámadást” végrehajtani. Ilyen sem történt.
Akárhogy is, Magyar Péter valamit nagyon jól érzett meg: nem az a lényeg, hogy mi az igazság, hanem hogy előbb mondja el a saját igazságát, mint a másik fél. Mert aki elsőként meséli el a történetet, az vezeti a narratívát. A többiek csak rohanhatnak utána – vagy kiabálhatják: „de hát ez hazugság!”
A Jósló meg csak mosolyog és napi minimum három stock fotót posztol magáról.
