A november a tüdőrák elleni küzdelem hónapja, amelynek kapcsán a dohányzás továbbra is Szerbia egyik legsúlyosabb közegészségügyi problémájaként jelenik meg – írja a VajdaságMA. Az országban évente több mint 7.000 ember betegszik meg tüdőrákban, és mintegy 5.000 hal meg, az esetek akár 90 százaléka pedig közvetlenül a dohányfüst belélegzéséhez köthető.
A témában az RTS-nek nyilatkozott dr. Nikola Piljić, niši orvos, a Szerbiai Nemdohányzók Nemzeti Kezdeményezésének alapítója, aki nemrég elnyerte az Európai Dohányzásellenőrzési Hálózat díját is. Elmondása szerint a szervezet létrehozásának ötlete már egyetemi éveiben megszületett, mivel Szerbiában szerinte rendkívül gyenge a dohányzás elleni szabályozás betartatása.
Piljić kiemelte, hogy a dohányfüst elleni védelemről szóló, 2010-ben elfogadott törvény végrehajtása ma is siralmas. A legfrissebb adatok szerint a lakosság 43 százaléka még mindig dohányfüstnek van kitéve a munkahelyén, miközben a törvény ezt szigorúan tiltja – különösen az egészségügyi intézményekben. „Sajnos a legtöbb kórházban ma is akadálytalanul dohányoznak” – fogalmazott.
A dohányzás súlyos terhet ró az egészségügyre és a gazdaságra is. Bár a cigarettából származó jövedéki adó évente mintegy egymilliárd euró bevételt jelent, a dohányzás összköltsége Piljić szerint több mint 2,5 milliárd euró évente. A dohányzásellenes intézkedések ellenzői által gyakran emlegetett „gazdasági haszon” tehát szerinte valójában nettó veszteség.
A dohányzás nemcsak tüdőrákot okoz: a szív- és érrendszeri betegségek, a húgyhólyagrák és számos más súlyos kór is közvetlenül kapcsolódik hozzá. Piljić kiemelte, hogy azokban az országokban, ahol szigorú és következetes dohányzásellenes szabályozást vezettek be, már az első évben 26 százalékkal csökkent a szívinfarktusok száma.
Különösen aggasztó a gyerekek és fiatalok helyzete. A Batut Intézet adatai szerint a gyerekek 60 százaléka otthonában dohányfüstnek van kitéve, a fiatalok pedig a szórakozóhelyeken szinte mindenhol füstben ülnek, mivel a vendéglátóipar jelentős része továbbra sem tartja be a törvényt. Piljić szerint elengedhetetlen lenne primer prevenciós programok bevezetése, amelyek megakadályozzák a nikotinfüggőség kialakulását.
A helyzetet tovább nehezíti az új dohánytermékek és elektromos cigaretták gyors terjedése, amelyek sok esetben a fiatalok számára jelentenek belépőt a nikotinfüggőség világába. A szakember hangsúlyozta: olyan törvényre van szükség, amely ezekre a termékekre is kiterjed, mert kutatások szerint aki elkezd elektromos cigarettát használni, háromszor nagyobb eséllyel tér át később a hagyományos cigarettára.
Piljić szerint a megoldás csak átfogó megközelítéssel érhető el, amelyben az orvosok mellett közgazdászok, jogászok és más szakemberek is részt vesznek. A cél egy olyan szabályozási környezet kialakítása, amely valódi védelmet biztosít – különösen a legfiatalabbak számára.
Képünk illusztráció, forrás: unsplash
