Több mint fél évszázaddal pályára állítása után véget ért a szovjet Kozmosz–482 űrszonda küldetése: az orosz hatóságok szombaton megerősítették, hogy az egykori Vénusz-misszióra szánt eszköz letért földkörüli pályájáról, és az Indiai-óceánba zuhant.
A Roszkoszmosz űrügynökség hivatalos közlése szerint a szonda szombat reggel, közép-európai idő szerint 6 óra 24 perckor lépett be a Föld légkörébe, körülbelül 560 kilométerre nyugatra az Andamán-szigetektől, majd az indonéziai Jakarta térségében csapódott az óceánba. Bár korábban szakértők figyelmeztettek arra, hogy a szonda masszív burkolata – amelyet eredetileg a Vénusz zord atmoszférájának elviselésére terveztek – akár túl is élheti a visszatérést, a Roszkoszmosz szerint az eszköz megsemmisült.
A balesetről származó esetleges károkról, illetve a roncsokról egyelőre nincs hír, ugyanakkor a visszatérést automata rendszerrel követték, hogy minimalizálják a kockázatot.
A Kozmosz–482 története 1972. március 31-én kezdődött, amikor a Szovjetunió a Venera-program részeként útjára indította az űreszközt, amely a Vénusz megfigyelésére szolgált volna. Az indítás után azonban hiba lépett fel a rakéta magasabb fokozatánál, így a szonda nem tudta elhagyni a Föld körüli pályát. Ehelyett 53 éven keresztül magas elliptikus pályán keringett bolygónk körül.
A közel 500 kilogrammos, egy méter átmérőjű űreszköz hosszú időre feledésbe merült, bár űrkutatási körökben és a műholdmegfigyelő közösségekben ismert volt különleges státusza. Mivel eredetileg a Vénuszra tervezték, a szonda burkolata és szerkezete lényegesen ellenállóbb, mint egy átlagos műholdé – ennek tudatában vizsgálták az utóbbi hónapokban újra az esetleges visszatérés kockázatát.
A Kozmosz–482 sorsa így most végleg lezárult, de története a hidegháborús űrverseny és a Vénusz-missziók ambiciózus korszakára emlékeztet. A Szovjetunió Venera-programja 1961 és 1983 között több sikeres küldetést bonyolított le: több szonda elérte és adatokat küldött a Naprendszer második bolygójáról – a Kozmosz–482 viszont végül a Földre „ragadt”.
Az esemény emlékeztet arra is, milyen hosszú távú következményei lehetnek egy-egy félresikerült űrküldetésnek, és milyen sokáig keringhetnek használaton kívüli űreszközök bolygónk körül. Ez a lezuhanás ugyan nem járt katasztrófával, de újabb figyelmeztetés az űrszemét-probléma sürgető kezelésére.
