Az Európai Unió egy szigorítással még az idén egyszerűsítheti a vízummentesség visszavonását 61 ország állampolgáraitól, akiknek jelenleg ez jár. A változás érintené az összes nyugat-balkáni EU-tagjelölt mellett Grúziát, Moldovát és Ukrajnát is.
Még 2023-ban kezdeményezte az Európai Bizottság a vízummentességi szabályok szigorítását, és bár az uniós tagállamok tanácsa már egy évvel ezelőtt elfogadta az álláspontját, a folyamat csak mostanra lendült újra mozgásba. A 2024 júniusi európai parlamenti választások és a törvényhozási késések miatt az Európai Parlament nemrég kapta meg a tárgyalási mandátumot, amely lehetővé teszi az új szabályok kidolgozását.
Április elején megtartották az első háromoldalú egyeztetést az Európai Parlament, az Európai Bizottság és az uniós tagállamokat képviselő Tanács között. A cél az, hogy még a június végéig tartó lengyel uniós elnökség alatt megállapodás szülessen. Ha minden a tervek szerint halad, az új szabályok kora ősszel léphetnek életbe.
Miért most változtatna az EU?
A tervezett szigorítások egy átfogóbb uniós politika részét képezik, amely célul tűzte ki az illegális migráció visszaszorítását, valamint a vízumszabályok politikai eszközként való hatékonyabb alkalmazását. A vízumliberalizáció eddig fontos ösztönző eszköz volt Brüsszel számára: lehetővé tette, hogy harmadik országok állampolgárai 180 napon belül legfeljebb 90 napra vízum nélkül léphessenek az EU területére.
A vízummentességet eddig mindössze egyszer függesztették fel: a Csendes-óceáni Vanuatu esetében, válaszul a szabályokkal való visszaélésekre.
Koszovó, Grúzia és Ukrajna is jelentős eredményként élte meg a vízumliberalizációt, és mindenütt súlyos büntetésként értékelnék ennek esetleges visszavonását.
Milyen változások jönnek?
Az új szabályok négy fő területet érintenének:
1. Kiskapuk bezárása
A jövőben a vízummentességet akkor is felfüggeszthetik, ha egy harmadik ország vízumpolitikája jelentősen eltér az EU-étól. Például 2022-ben Szerbia vízummentességet adott több ország – köztük Burundi, India és Kuba – állampolgárainak, amit sokan az EU-ba való illegális bejutásra használtak ki. A jövőben az ilyen helyzetek gyorsabb és határozottabb uniós reakciót vonnának maguk után.
2. Hibrid fenyegetések
A szabályozásba bekerülne egy új elem is, amely lehetővé tenné a vízummentesség felfüggesztését, ha egy ország migrációs nyomásgyakorlási eszközként használja a vízumliberalizációt. Ezt a gyakorlatot Oroszország és Fehéroroszország példáján keresztül már ismeri az EU.
3. Állampolgárság pénzért
Felfüggeszthető lenne a vízummentesség abban az esetben is, ha egy ország állampolgárságot árusít anélkül, hogy valós kapcsolatra lenne szükség az adott országgal, például úgynevezett „letelepedési kötvények” révén.
4. Emberi jogok és nemzetközi normák védelme
Az emberi jogok súlyos megsértése, valamint a nemzetközi jogszabályok és bírósági ítéletek figyelmen kívül hagyása is indokot adhatna a vízummentesség felfüggesztésére. Bár eddig is elvárás volt a demokratikus működés, most először kerülnének világosan rögzítésre ezek a követelmények.
Ki dönt majd a felfüggesztésről?
A tervezet szerint a felfüggesztési eljárást kizárólag az Európai Bizottság indíthatná el, az uniós tagállamokkal való konzultációt követően. A tényleges döntést továbbra is a tagállamok hozzák meg minősített többséggel. Az EU szándéka az, hogy ha lehetséges, csak a problémás kormányokat büntessék, ne pedig egy teljes ország lakosságát.
Ennek szellemében döntöttek úgy idén év elején is, hogy Grúzia esetében csak a diplomata útlevéllel rendelkezőkre vonatkozóan függesztik fel a vízumliberalizációt, a teljes lakosságot egyelőre nem érintve.
Forrás: SzabadEurópa
