Ellentétben az OECD országokra jellemző, növekvő daganatos megbetegedési és halálozási tendenciákkal, Magyarországon az elmúlt évtizedben csökkenés tapasztalható – derül ki a HUN-CANCER EPI nevű kutatás friss adataiból. A vizsgálatot többek között a Semmelweis Egyetem, a Pécsi és a Szegedi Tudományegyetem, az Országos Onkológiai Intézet és a Pulmonológiai Intézet szakemberei végezték. A kutatók hangsúlyozzák: a legnagyobb javulást a 40–60 éves férfiak körében mérték, különösen a tüdőrákos megbetegedések tekintetében.
A vizsgált időszak, 2011 és 2019 között férfiaknál évente 2 százalékkal, nőknél 1 százalékkal csökkent a daganatos megbetegedések előfordulása és a halálozások száma – ismertette Kiss Zoltán kutató. Hozzátette: ez rendkívül jelentős előrelépés a korábbi évtizedekhez képest. A magyar adatok és az OECD becslései közötti eltérés hátterében több tényező állhat, leginkább a halálozások utáni kórházi boncolási arány, amely Magyarországon kiemelkedően magas. Ezáltal több olyan daganatos eset is napvilágra kerül, amely más országokban rejtve marad a statisztikák elől. A valós diagnózisok aránya tehát itthon jóval magasabb.
A legjelentősebb előrelépést a dohányzással összefüggő tüdődaganatok esetében mérték. A 2012 óta hatályos zárt téri dohányzási tilalom, valamint az alacsony dózisú CT-vel végzett célzott szűrések eredményeként a daganatok korai felismerése és sikeres kezelése is nagyot javult. A kutatók kiemelik: a tüdőrák terápiája is jelentős fejlődésen ment keresztül, ma már akár 10 éves túlélést is biztosíthatnak, ahol korábban csak 1 év volt a jellemző prognózis.
A nőknél továbbra is gyakori a mellrák, különösen a 40–49 éves korosztályban, ahol 100 betegből 14 esetében regisztráltak túlélést – ez az arány azonban folyamatosan emelkedik, köszönhetően a jobb szűrési módszereknek és a korszerű terápiáknak. A 2011–2014 között diagnosztizált emlőrákos betegek túlélési esélyei a legjobb eredményeket mutatják az eddigi időszakokhoz viszonyítva.
A kutatók szerint ezek az eredmények alátámasztják, hogy a korai diagnózis, a rendszeres szűrés, valamint a dohányzás visszaszorítása hosszú távon képes érdemben javítani a lakosság egészségi állapotán. Az egészségpolitika szempontjából ez megerősíti annak szükségességét, hogy a prevencióra és a korszerű diagnosztikai lehetőségek elérhetőségére továbbra is nagy hangsúlyt kell fektetni.
forrás: rtl hírösszefoglaló
