A négy magyarországi fertőzött telepen eliminált 8300 egyed nagyjából 6,5 milliárd forintba kerülő pótlása nem lesz egyszerű feladat.
„Egyáltalán nem mindegy, hogy a beígért kártalanítás a leölt állat könyv szerinti értékét fedi vagy mást is, mert nemhogy fiatal tehenet, de már növendék üszőt sem kapni, a szopós borjúnak meg nem pár hét és nem két fillér a felnevelése, és olyan sem lesz, mint amelyik megkapta az anyja tőgyéből a föcstejet” – mondja egy név nélkül nyilatkozó magyarországi, kiskunsági családi tehenészet tulajdonosa a Qubitnek.
A Qubitnek név nélkül nyilatkozó gazda szerint a kolosztrumnak is nevezett, az immunrendszer fejlődését szavatoló előtej híján szinte biztosan jóval többet kell költeni gyógyszerekre és állatorvosra, még akkor is, ha a magyar szakzsargonban pingvintej néven emlegetett mai tápszerek az összetevők tekintetében ugyanolyanok, mint a természetes táplálék.
A tünetek
A szarvasmarhákat és más párosujjú patásokat megbetegítő ragadós száj- és körömfájás vírusának jelenlétét eddig négy Győr-Moson-Sopron megyei gazdaságban igazolták Magyarországon.
A vírust először Kisbajcsán észlelték, egy szarvasmarhatelepen, ahol az állatok a betegség jellegzetes tüneteit mutatták: magas láz, levertség, a nyelvükön, ajkaikon és lábvégeiken megjelenő hólyagok.
Azt, hogy a kórokozó 1973 óta először ismét megjelent az országban, március 6-án igazolta laboratóriumi vizsgálat, aztán március végére egy Levél községi tehenészet után a kórokozó átterjedt Szlovákiába, több, határhoz közeli állományt is megfertőzve, majd április elején Darnózseli és Dunakiliti településeken található telepeken bukkant fel.
Az országos főállatorvos ezután rendelte el a fertőzött állatok vírus elleni vakcinázását, leölését és elföldelését. A kormányzati operatív törzs felállításával egy időben Szlovákia és Ausztria lezárta a kisebb határátkelőket, míg a nyitva maradó átkelőknél megkezdődött az áthaladók fertőtlenítése.
A pótlás nem lesz egyszerű feladat
A négy fertőzött telepen eliminált 8300 egyed nagyjából 6,5 milliárd forintba kerülő pótlása forrásaink szerint nem lesz egyszerű feladat. Már csak azért sem, mert a tápszeren üszővé, vagyis növendék tehénné nevelt borjú csak 20 hónapos kora után vemhesíthető.
Ekkorra éri el ugyanis az ivarérettség mellett azt a testtömeget és biológiai fejlettséget, amikor az inszeminálásnak nevezett mesterséges módszerrel megtermékenyíthető.
A tejre szelektált, Magyarországon elsősorban holstein-fríz, vagy a holstein-frízzel keresztezett magyar tarka fajta (úgynevezett F1) egyedek nehezen ellenek, gyakran van szükség speciális állatorvosi segítségre, sokszor a drága (jelenleg 150 ezer forint körüli összegbe kerülő) császármetszéses beavatkozásra.
A szarvasmarhatelepek szakmai vezetői azért ragaszkodnak a saját tenyésztéshez, mert a tejtermelést nem csak a laktáció időtartama és intenzitása határozza meg, hanem egyebek mellett a tőgy morfológiája és a fejhetőség, vagyis az állatok etológiai alapú együttműködése is.
Agrárközgazdasági kalkulációk szerint az eddig leölt tehenek éves szinten 70-75 millió liter tejet termeltek, aminek piaci értéke eléri a 15-16 milliárd forintot.
Forrás: Quibit
