Az orosz–ukrán háború tavaszi diplomáciai mozgásai új szintre léptek, miután Donald Trump amerikai elnök kíméletlen, de politikailag súlyos üzenetet küldött Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek: Ukrajna felosztása lehet a békéhez vezető kompromisszum kulcsa. A volt amerikai tábornok, Trump követe, Keith Kellogg szerint az ország zónákra való felosztása egyfajta „berlini modellként” működhetne, hasonlóan a második világháború utáni német főváros négy részre osztásához.
Tárgyalás, amelyről mindenki hallott – de senki nem tud semmit
Vlagyimir Putyin orosz elnök és Steve Vitkov, Trump különmegbízottja közel ötórás, zárt ajtók mögötti tárgyalást folytattak Szentpéterváron. Bár a találkozóról hivatalosan alig szivárgott ki információ, mind Moszkva, mind Washington megerősítette annak tényét. A Fehér Ház szóvivője szerint ez a tárgyalás a tűzszünethez és egy esetleges békemegállapodáshoz vezető alku része volt.
Trump a közösségi médiában egyértelműen jelezte: elvárja, hogy Oroszország lépéseket tegyen, és véget vessen a „hetente ezrek halálával járó értelmetlen háborúnak”. A volt elnök hozzátette, ha ő lett volna hivatalban, ez a konfliktus „soha ki sem tört volna”.
Kellogg tábornok terve: Ukrajna, mint Berlin?
Keith Kellogg nyugalmazott tábornok, Trump egyik legközelebbi tanácsadója úgy véli, Ukrajnát „funkcionálisan” fel lehetne osztani övezetekre, és minden zónát más-más hatalom ellenőrizne. A javaslat szerint a nyugati területek brit és francia ellenőrzés alá kerülnének, míg a keleti régiókat Oroszország tarthatná kézben. A felek között egy demilitarizált zóna húzódna, a Dnyeper vagy a Nyitra folyó mentén.
Kellogg szerint ez „nem lenne provokatív megoldás”, és a jelenlét stabilizáló erőt jelentene. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok nem helyezne szárazföldi csapatokat Ukrajnába.
Moszkva elutasítja a NATO szerepvállalást
A javaslat nem nyerte el Oroszország tetszését. Szergej Lavrov külügyminiszter világossá tette: a NATO-tagállamok bármilyen békefenntartó szerepvállalása elfogadhatatlan Moszkva számára, és nyílt részvételnek minősülne az Oroszország elleni háborúban. Lavrov szavai szerint „ebben nincs mozgástér”.
Trump dilemmája: erőt mutatni vagy visszafogni a konfliktust?
Donald Trump továbbra is kényes egyensúlyban lavírozik: egyszerre mutatkozik békepártiként és kemény tárgyalófélként. Egyelőre nem küldött új fegyverszállítmányokat Ukrajnának – sőt, a Biden-kormány által beígért támogatásokat is felfüggesztette –, viszont nem zárta ki, hogy a jövőben akár Tomahawk rakétákat vagy harci helikoptereket is eljuttasson Kijevbe, ha Putyin a tűzszüneti javaslatokat továbbra is figyelmen kívül hagyja.
További lehetőségek között említik:
- újabb szankciókat az orosz olajexport ellen,
- Kína vagy Irán elleni gazdasági és katonai nyomásgyakorlást,
- sőt, egyes elemzők szerint katonai beavatkozással való nyílt fenyegetést sem zár ki teljesen, ha Oroszország nukleáris fegyverrel való fenyegetése újra megjelenik.
Lassú béke, gyors háború
Miközben a diplomáciai nyilatkozatok a békéről szólnak, a harctéri jelentések egyre hevesebb harcokat mutatnak. Az orosz offenzíva Szumi és Harkiv térségében fokozódik, és a dróntámadások intenzitása is rekordokat dönt. A részleges tűzszüneti megállapodások sorra sérülnek, és továbbra sincs érdemi előrelépés a béketárgyalásokban.
Zónákra osztani egy országot nem pusztán térképek újrarajzolása – hanem történelmi jelentőségű döntés. Trump és emberei szerint ez hozhat békét. Az ukrán nép és vezetőik szerint viszont ez a nemzeti szuverenitás feladását jelentené. Egy biztos: a következő hetek döntő fontosságúak lesznek nemcsak Ukrajna, hanem egész Európa jövője szempontjából.
