Az internetes csalások terjedése komoly anyagi károkat okoz a szerbiai lakosságnak. Az idei év első kilenc hónapjában a Facebookon és Instagramon elkövetett csalások több mint 54 millió dinár veszteséget eredményeztek az állampolgároknak – derült ki a Szerb Köztársaság Elektronikus Kommunikációs és Postai Szolgáltatások Szabályozási Ügynöksége (RATEL) informatikai biztonsági szolgálatának jelentéséből.
Jovan Milosavljević, a RATEL informatikai biztonsági szolgálatának vezetője a Tanjug hírügynökségnek nyilatkozva rámutatott, hogy az internetes csalások között a leggyakoribb az úgynevezett „phishing” támadás. Ez a módszer személyazonosság- és adatlopásra épül, amely magánszemélyeket és vállalatokat egyaránt célba vesz. A támadások során a csalók bizalmas információkat, személyes és pénzügyi adatokat próbálnak megszerezni, hogy ezáltal pénzügyi forrásokat vonjanak el az áldozatoktól.
A leggyakoribb támadási felület a közösségi média, különösen a Facebook és az Instagram. A felhasználók gyakran szponzorált hirdetésekre kattintanak, majd a csalók utasításait követve megadják érzékeny adataikat. Ezek a hirdetések könnyű és gyors pénzkereseti lehetőséget ígérnek, ami sokakat megtéveszt. A csalók következő lépése az, hogy a hiszékeny áldozatokat Telegram vagy WhatsApp csoportokba irányítják, ahol egy „mentor” felügyelete alatt folytatják a pénzkicsalást.
A csapda: befektetésre buzdítás
Milosavljević szerint a csalók először egy kisebb befektetést kérnek, amelyet az áldozatok általában gyorsan megtérülőnek hisznek. Azonban a folyamat során egyre több pénz befektetésére ösztönzik az áldozatokat, míg végül rájönnek, hogy átverték őket. Az ilyen típusú csalások jellemzően fokozatosan, de folyamatosan növelik a befektetési nyomást, így az áldozatok jelentős anyagi veszteséget szenvednek.
Óvintézkedések és figyelmeztetések
Milosavljević hangsúlyozta, hogy az állampolgároknak mindig körültekintően kell eljárniuk, különösen akkor, ha egy ajánlat túl gyorsnak és túl jónak tűnik. „Kétszer is meg kell gondolni a dolgot, mielőtt megadnánk személyes adatainkat, és érdemes közvetlen kapcsolatba lépni azzal a céggel, amelyik a hirdetést promóciózza, hogy ellenőrizzük az ajánlat valódiságát” – figyelmeztetett.
A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy minden esetben óvatosan kell bánni a sürgető üzenetekkel, amelyek gyors döntéshozatalt kérnek. „Amint felmerül valamilyen sürgető elem, ahol gyors döntést várnak el, érdemes egy pillanatra megállni, átgondolni, hogy valóban igaz-e, amit állítanak” – mondta, hozzátéve: „háromszor mérjünk, egyszer vágjunk”.
A közösségi média veszélyei
Az online csalások jelentős részét a közösségi médián keresztül hajtják végre, különösen a Facebook és az Instagram platformokon, ahol az áldozatok gyakran szponzorált hirdetéseken keresztül kerülnek kapcsolatba a csalókkal. Ezért a RATEL szakemberei azt tanácsolják, hogy a felhasználók legyenek rendkívül óvatosak a közösségi médiában megjelenő ajánlatokkal, különösen azokkal, amelyek gyors és könnyű pénzkereseti lehetőséget ígérnek.
