A Fernbach-kastély a 20. század elején épült Bács-Bodrog vármegye területén, az akkori Magyarország egyik legimpozánsabb vidéki rezidenciájaként. A kastély, amely a mai Szerbiában, Aleksa Šantić (korábban Babapuszta vagy Sári) településen található, az egykori nagybirtokos Fernbach Károly családjának tulajdona volt. A Fernbachok 1850 körül vásárolták meg a csonoplyai birtokot, amely a kastély építésének helyszínéül szolgált.
A birtok és a család története
Fernbach Károly, a kastély építtetője, a századfordulón Bács-Bodrog vármegye főispánjaként tevékenykedett. A család több generáción keresztül fontos szerepet játszott a régió gazdasági és társadalmi életében. Az általuk birtokolt földek kiterjedtek Csonoplya, Pacsér, Telecska és Sáriközött, mintegy 24 kilométeres területen. A nagybirtok gazdasági központja a Fernbachok által épített kastély volt, amely a korabeli arisztokrácia életvitelének, gazdagságának és hatalmának egyik jelképe lett.
A kastélyt 1906-1907 között építették, valószínűleg Raichle J. Ferenc híres szabadkai építész tervei alapján. A kastély stílusa a bécsi szecesszió nyugodtabb, visszafogottabb vonalait követte, eltérve a korábbi magyar nemzeti stílustól, amelyet a kerámia díszítések jellemeztek. A kastélyt elsősorban nem állandó lakhelynek tervezték, hanem inkább pihenőhelynek, ahol a Fernbach család tagjai élvezhették a vidék nyugalmát, különösen a nyári hónapokban. A kastélyt egy hatalmas, 10 kat. holdas angolpark vette körül, amelyet ritka növényfajokkal ültettek be, és amely a régió egyik legszebb parkjának számított.
Az épület felépítése és funkciói
A kastély építészeti szempontból egyedi, hiszen több funkciót is ellátott. Az épülethez egy torony is tartozott, amely nemcsak díszítő elemként szolgált, hanem gyakorlati funkciója is volt: a Fernbach család tagjai innen figyelhették, hogyan haladnak a mezőgazdasági munkálatok a környező földeken. A kastély belső tereit a korabeli divatnak megfelelően tervezték, a tágas előcsarnokból elegáns lépcső vezetett az emeletre, ahol a család hálószobái, fürdőszobái és gardrób helyiségei helyezkedtek el. A földszinten külön helyet kapott a könyvtár, a vadászszoba, valamint a családi ebédlő, amelyek mindegyike a kastély központi terére, a halra nyílt. A kastélyhoz tartozott egy kápolna is, amelyet a család vallási életének szenteltek.
A park különleges figyelmet kapott a Fernbach család részéről. Az angolpark stílusjegyei között megtalálhatóak voltak az alacsonyan elhelyezkedő virágágyások, a szimmetrikus sétányok, valamint a mesterséges tavak és szökőkutak. A park kialakítását és fenntartását szakértő kertészek és tájépítészek végezték, és olyan növényeket is ültettek, mint a ritka ginkgo biloba fa, amely egyedülálló volt a régióban. A park a régió egyik hortikulturális ékköve volt, amely a látogatók számára lenyűgöző látványt nyújtott.
A kastély hanyatlása és mai állapota
A második világháborút követően a Fernbach-kastély sorsa megpecsételődött. A kommunista rendszer államosította a birtokot, és a kastélyt, valamint a hozzá tartozó földeket a helyi mezőgazdasági szövetkezetek kezelték. A kastély egy ideig a „Május 9.” elnevezésű agrárszövetkezet központjaként működött, de az 1980-as évekre a helyszín elhagyatottá vált. Az épületben működött pékség, bolt és mozi is, de a szocialista éra végére a kastély és a környező település is kiürült.
A kastély állapota folyamatosan romlott, a tetőszerkezet beomlott, a belső terekben már csak néhány foltban fedezhetők fel a korábbi freskók és falfestmények maradványai. A kastélyt körülvevő park is elhanyagolt, a díszkertek nagy része benőtt, és a korábbi gyönyörű tájképi elemek alig felismerhetőek.
Bár a kastélyt 1997-ben műemlékké nyilvánították, és hivatalosan a péterváradi tartományi műemlékvédelmi intézet kezelésébe került, a megóvására tett erőfeszítések nem hoztak látványos eredményeket. A kastély egykori pompájának nyomai még mindig felfedezhetők, de a renoválásra és a helyreállításra tett kísérletek eddig nem valósultak meg. A park is egyre inkább elvadul, és a környékbeli lakosok nem ritkán tüzelőanyagnak használják a régi fákat.
Öröksége és jövője
A Fernbach-kastély ma a múlt egy csendes tanúja, amely emlékeztet egy letűnt korszak gazdagságára és eleganciájára. A kastély felújítása és új funkciókkal való megtöltése a jövő egyik fontos feladata lehet, hiszen a hely történelmi és kulturális értéke jelentős nemcsak a helyi közösség, hanem az egész régió számára. Bár jelenleg az épület romos állapotban van, számos kezdeményezés született az elmúlt években annak érdekében, hogy megőrizzék és restaurálják ezt a jelentős építészeti emléket.
A Fernbach-kastély és az azt körülvevő birtok egyedülálló példája a bácskai nagybirtokosok életmódjának és a régió történelmének, amely ha megfelelő figyelmet kap, újra régi fényében tündökölhet, és akár turisztikai látványosságként is szolgálhat.
Cikk kezdő fotója: Molnár-Kecsenovity Erna
Fénykép a fénykorából:
