A Csekonics család zsombolyai uradalma a XIX. és XX. század fordulóján a Bánság egyik legnagyobb és legjelentősebb birtokai közé tartozott. A család a XVIII. század végén először bérbe vette, majd később meg is vásárolta a zsombolyai birtokot, amelyen a korszerű gazdálkodás úttörői voltak. A család a birtok virágzásának idején mintegy 45 200 hold földterületen gazdálkodott, és gazdálkodási módszereik Nyugat-Európa számára is mintaként szolgáltak.
A Csekonics család a több mint 140 éves tevékenységük során jelentős építészeti örökséget hozott létre. Az általuk épített kastélyok, templomok, vasútállomások, valamint az általuk alapított falvak és majorok mind a birtok gazdasági és kulturális központjait képezték. Az első világháború után a család elvesztette a birtok nagy részét, mivel az új országhatárok kettévágták a birtokot, mégis sikerült fenntartaniuk a birtok gazdasági látszatát egészen a második világháborúig.
A család által hátrahagyott építészeti örökség a XX. század közepétől fokozatosan lepusztult. A Csekonicsok birtokai a jelenlegi Románia és Szerbia területén találhatóak, ám sem Romániában, sem Jugoszláviában nem volt érdeklődés ezen építmények megőrzésére. Ennek eredményeként a kastélyok és más gazdasági épületek többsége mára romos állapotba került.
Az egykori zsombolyai uradalom azonban még ma is tükrözi a Csekonics család egykori nagyságát, és a Bánság történelmének fontos részét képezi. Zsombolya, Szerbcsernye, Magyarcsernye, Csősztelek és Udvarnok településein még mindig láthatóak azok az épületek, amelyek a család idején épültek, és amelyek máig hirdetik a régmúlt nagybirtokos rendszerét.
A Csekonics család építészeti és kulturális örökségének megőrzése kulcsfontosságú lenne a Bánság kulturális identitásának és történelmi emlékezetének fenntartásában. Az ilyen lépések révén bemutatható lenne az egykori nemesi uradalmak működése, megőrizve az épületeket és a Csekonicsok hagyatékát a feledéstől.
forrás: ertektar.rs
