A kassai privilégium (1374. szeptember 17.) I. (Nagy) Lajos magyar és lengyel király által kiadott rendelet volt, amely fontos mérföldkőnek számított mind a lengyel történelemben, mind a két ország közös dinasztikus kapcsolataiban.
A privilégium célja az volt, hogy biztosítsa Lajos lányainak, különösen Mária vagy Hedvig trónöröklési jogát Lengyelországban.
Lajosnak nem volt fia, ezért a lengyel trónöröklés biztosítása érdekében a lengyel nemesség jóváhagyására volt szüksége. A kassai gyűlésen, amelyre a lengyel nemesség és főpapok is meghívást kaptak, a király olyan előjogokat biztosított számukra, amelyek jelentősen csökkentették a nemesség adóterheit és megerősítették politikai befolyásukat.
A privilégium fő pontjai a következők voltak:
• A lengyel nemességet felmentették minden királyi adó alól, kivéve a földbirtokokra vonatkozó 2 garas évi adót.
• A király ígéretet tett arra, hogy a legfontosabb állami tisztségeket (pl. nádori és bírósági pozíciókat) nem adja idegeneknek, hanem helyi lengyel nemesek tölthetik be ezeket az élethossziglani tisztségeket.
• A szerződés biztosította Lengyelország területi sérthetetlenségét is, ami tovább erősítette a nemesség bizalmát a király iránt.
A kassai privilégium hosszú távon is fontos hatással volt a lengyel történelemre, hiszen előkészítette a terepet Nagy Lajos lánya, Hedvig trónra lépéséhez, aki később Lengyelország egyik legjelentősebb uralkodójává vált.
