Az ukrán-orosz konfliktus újabb drámai fordulatot vett, amikor Ukrajna augusztus 31-ről szeptember 1-jére virradó éjszaka nagyszabású dróntámadást hajtott végre Oroszország ellen. Az ukrán erők összesen mintegy 158 drónt vetettek be, amelyek jelentős károkat okoztak, többek között a moszkvai olajfinomítóban és két, a főváros közelében található erőműben. Ezzel Ukrajna világossá tette, hogy nem csupán fenyegetés volt a korábban bejelentett orosz célpontok támadása, hanem valós és súlyos katonai akciók.
Moszkva és környéke a támadások célkeresztjében
Az orosz állami hírügynökségek és helyi tisztviselők beszámolói szerint Moszkva és annak környezete kiemelt célpont volt az ukrán drónok számára. Szergej Szobjanyin, Moszkva polgármestere jelentette, hogy a fővárosban tíz drónt semmisítettek meg, köztük egyet a Gazprom olajrészlegének közelében, ahol a támadás következtében tűz ütött ki, és az egyik épület is megsérült. A tűzoltók még mindig küzdenek a lángokkal, de szerencsére áldozatokról nem érkezett jelentés.
Az orosz biztonsági szolgálatokhoz közel álló Baza Telegram csatorna további károkról számolt be: a tveri régióban található Konakovo Erőmű környékét robbanások rázták meg, amelyek a Közép-Oroszország egyik legnagyobb energiatermelőjét is veszélyeztették. A moszkvai régióban található Kashira erőmű is célpontja volt legalább három drónnak, de itt nem keletkezett jelentős kár.
Oroszország számos régiója érintett
A támadások nem korlátozódtak Moszkvára és környékére. Az orosz védelmi minisztérium közleménye szerint mintegy 34 drónt lőttek le a délnyugat-oroszországi Brjanszk régió felett, több mint 10-et pedig a voronyezsi régióban. Lipeck, Kaluga, Rjazany és Tula területein is számos drón támadás érte a régiókat. A részben Ukrajna ellenőrzése alatt álló Kurszk régióban két drónt semmisítettek meg, míg Belgorod megyében mintegy 14 légi járművet hatástalanítottak, aminek következtében több ház, autó és kereskedelmi ingatlan is megsérült.
Zelenszkij nyugati támogatást kér
Az ukrán támadások időzítése figyelemre méltó, hiszen nem sokkal előzte meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombat esti videóüzenetét, amelyben ismételten arra kérte az Amerikai Egyesült Államokat és nyugati szövetségeseit, hogy engedélyezzék Kijevnek, hogy nagy hatótávolságú fegyvereivel orosz területen lévő katonai célpontokat támadhasson. Washington azonban továbbra is tart attól, hogy ez a lépés tovább eszkalálhatja a konfliktust.
Az ukrán védelmi miniszter, Rusztem Umerov, aki a hétvégén amerikai tisztviselőkkel tárgyalt Washingtonban, elmondta, hogy Ukrajna képes olyan orosz repülőtereket célba venni, ahonnan az ukrán városok elleni csapásokat indítják. Ez a kijelentés még inkább feszültté tette a helyzetet, különösen annak fényében, hogy Ukrajna az utóbbi időben jelentős előrehaladást ért el az orosz területek visszafoglalásában.
A konfliktus kihatása Oroszország nemzetközi megítélésére
Miközben az ukrán erők Kurszk megyébe történő behatolásának negyedik hetében tartanak, Olekszandr Szirszkij, az Ukrán Fegyveres Erők főparancsnoka szerint Ukrajna több mint 1290 négyzetkilométert és 100 települést tart ellenőrzése alatt. Bár az ukrán előrenyomulás az első hetekben dinamikus volt, a tempó azóta lelassult. Tarjányi Péter, biztonságpolitikai szakértő szerint azonban a legnagyobb károkat nem a katonai, hanem az Oroszország renoméját érintő tényezők okozzák. Az, hogy Ukrajna képes volt orosz területeket elfoglalni, komoly csapás Moszkva nemzetközi megítélésére.
Az ukrán dróntámadások és a területi előrenyomulás azt mutatják, hogy a konfliktus nem csillapodik, sőt, egyre több kérdést vet fel azzal kapcsolatban, hogy milyen jövő vár a régióra, és milyen további eszkalációkra lehet számítani a következő hónapokban.
Kép: Reuters
