A Tanyaszínház az idei évben 28 településre látogat el, és Szigligeti Ede „A cigány” című darabját adják elő. Crnkovity Gabriella, a rendező, zseniális tolmács, hiszen elérte, hogy a magaskultúra elérhető legyen azoknak is, akik nem feltétlenül fogékonyak a Kosztolányi szintű értelmezésekre. Az általa rendezett előadás megvalósítja azt, amiről a Tanyaszínháznak szólnia kell: mély tartalom, dráma és komédia megjelenítése a falusi, vajdasági magyar közösségnek. Crnkovity Gabriella a rendezésével többet tett az elfogadásért, mint azon szélsőséges emberek, akik inkább elidegenítik a hétköznapi embert a különféle parádékkal – mint ami az idei olimpián is tapasztalható volt.
Miért írom ezt?
A téma adott: egy cigány család, pontosabban a cigány Zsiga, a lánya Rózsi és a fia Peti számkivetetten próbálnak tisztességesen élni. A háború árnyékában Rózsi és Gyuri is szerelmes lesz. A darab nem csak azt a fontos kérdést taglalja, hogy mennyire elfogadott egy cigány leány és egy gazdag fiatalember közötti szerelem, hanem azt is tűpontosan megjeleníti, hogy milyen érzés egy szülőnek a gyermekét háborúba küldeni, és valójában mennyire tisztességes az a fehér népesség, akik a tisztesség „hiánya” miatt ítéli el a helyi cigányságot. A történet nagyszerűen váltakozik a komoly hangvétel, a vicces helyzetek és a már-már könnyfakasztó jelenetek között. Külön kiemelkednek a legkülönbözőbb táncmozdulatok, népi motívumok, amik zseniálisan lettek prezentálva a színpadon.
Crnkovity Gabriella egy jó szakács, de mi a helyzet az alapanyaggal?
Ha az összképet nézzük, kijelenthető, hogy nincs rosszul játszó színészpalánta vagy színész az est során. Mindegyik szerepnek megvan a maga jelentősége. Viszont véleményem szerint közülük minimum kettő személy kiemelkedik.
Az egyik Zsiga lánya, Rózsi, akit Dedovity Tomity Lea visz színpadra. Lea olyan mélységet ad a karakterének, a számkivetett Rózsinak, amely közelebb hozza az emberhez a társadalomból kitaszított karaktert. Általa meg lehet érteni, hogy Rózsi helyzetében élő leány reakciói miért szélsőségesek sok esetben. Szerepe annyira jelentős, hogy az előadás során elgondolkodtam azon, kikkel bántam gyerekként igazságtalanul, akik valójában életkörülményeik miatt viselkedtek úgy, ahogy.
A másik Kurta Gyuri szerepében Mendrei Zsolt, aki tűpontosan adja elő, milyen az, amikor valakire hatni tud a társadalmi nyomás. Hiába nem hiszi el az elején a rágalmakat, amiket a cigány leányról mondanak, a társadalmi nyomás mégis hat rá. Zsolt tökéletesen bemutatja, hogy még a becsületes ember (karakter) is képes megtörni a nyomás alatt. Ennek az embernek a belső vívódásait tűpontosan viszi színpadra.
Ide sorolhatnám Zsiga, a cigányt játszó színészt vagy épp Julcsát, Márton feleségét játszó színésznőt. Csak azért nem emelek ki további színészeket, mert az egész gárdát felsorolhatnám, hiszen mindenki vitt bele valamilyen ízt a karakterébe, ami hozzátett ahhoz, hogy ilyen jó legyen az előadás.
A Tanyaszínház idei darabja bebizonyítja, hogy a vajdasági magyar színjátszás utánpótlása magas minőséget képvisel. Mindenkinek ajánlom megtekintésre!
