A szarajevói merénylet után nyolc nappal, 110 éve július ötödikén, érkezett meg Bécsbe II. Vilmos német császár hadüzenetre bátorító hűségnyilatkozata. Ez a gesztus meghatározó szerepet játszott abban, hogy a Monarchia döntést hozzon a Szerbiának küldött hadüzenetről, amivel kitört az első világháború.
A Monarchia álláspontja
A merénylet után a Monarchia számára világossá vált, hogy a németek támogatása nélkül kevés esélyük van a hadüzenetig eljutni. I. Ferenc József császár a németektől kapott garanciának köszönhetően nyomást tudott gyakorolni a háborút ellenző magyar miniszterelnökre, gróf Tisza Istvánra. A bécsi „héjáknak” kapóra jött a német támogatás, amely nélkül kicsi lett volna annak a valószínűsége, hogy a Monarchia eljut a hadüzenetig.
Európai reakciók
A szarajevói merénylet hatalmas visszhangot váltott ki a balkáni országokban és a Monarchiában. Ferenc Ferdinánd népszerűtlen közéleti szereplő volt, halála mégis politikai jelentőséggel bírt. Szerbiában az utca embere éltette a gyilkosokat, míg Romániában Ferenc Ferdinánd népszerűsége miatt a lakosság nem viszonyult pozitívan a szerbek iránt.
Franciaországban és Nagy-Britanniában eleinte az osztrák álláspontot támogatták, míg Oroszország az első pillanattól kezdve arra törekedett, hogy ellehetetlenítse Bécs válaszlépéseit Szerbia ellen.
Német álláspont
II. Vilmos császár a merénylet híre után azonnal támogatta a Monarchiát. Ez a támogatás felvillanyozta a Monarchia vezetőit, különösen Berchtold külügyminisztert, hogy Tisza István háborút akadályozó álláspontját ellehetetlenítse. A német támogatás megerősítette a Monarchiát, hogy a háborús terveket végrehajtsák.
Következmények
A németek és az osztrákok rosszul mérték fel a helyzetet, és nem látták előre, hogy a háború Európára kiterjedő konfliktussá válik. A német támogatás döntő szerepet játszott abban, hogy a Monarchia hadat üzent Szerbiának, ezzel elindítva az első világháborút.
II. Vilmos császár hűségnyilatkozata és támogatása jelentős lökést adott a háború kirobbanásának, ami végül Európa történelmének egyik legvéresebb fejezetéhez vezetett.
