„Biztosan lehet mindent jobban csinálni, bár a realitásérzéket meg kell őrizni” – mondta Orbán Viktor 2014-ben.
Szerbiában kevés politikai szervezet büszkélkedhet 30 éves múlttal, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) azonban ezek közé tartozik. A legerősebb délvidéki magyar párt háborúk és nehéz gazdasági helyzetek ellenére is fennmaradt, és aktívan dolgozott a vajdasági magyar közösség problémáinak megoldásán.
„A vajdasági magyarság önszerveződésének első szakasza lezárult, és ma utat nyitottunk egy újabb szakasznak” – mondta Csubela Ferenc, a VMSZ első elnöke az alapítás után.
Bár a hivatalos alapítás 1994. június 18-án történt, már az év tavaszán sok kisebb platform alakult Vajdaság-szerte. Ennek oka az volt, hogy a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) körül több botrány is történt, amit a vajdasági magyar politikum nem tudott elfogadni. Csubela Ferenc, aki a háborúellenes tevékenysége miatt az egyik legnépszerűbb vajdasági magyar politikus volt, összefogta ezeket a platformokat, és már az év tavaszán elkezdődött a VMSZ megszervezése. Bár Csubela nem élhette meg a VMSZ történelmi győzelmét az 1996-os önkormányzati választásokon a VMDK-val szemben, biztos alapot adott a későbbi elnököknek. Ő volt a VMSZ 30 éves sikereinek első kulcsa, hiszen azt mondta, hogy bárkivel képes koalícióra lépni helyi szinten, ha az a vajdasági magyarságot szolgálja.
„A vajdasági magyarság magára hagyatva érzi magát” – mondta Kasza József, a VMSZ második elnöke 1998-ban.
Kasza József elnöksége alatt a vajdasági magyarság számára nem hozott jelentős fejlődést és előrehaladást. Ennek számos oka volt: Jugoszlávia maga sem tudott fejlődni egészen a háborús időszak lezárultáig, a 2000-es „bulldózer” forradalomig. Ezt követően, 2002-től a szocialista éra Magyarországon szintén nehezítette a helyzetet. 2004-ben egy kampány zajlott a külhoni magyarok állampolgárságával kapcsolatban, ahol Gyurcsány Ferenc és pártja politikai kérdést csináltak abból, hogy a külhoni magyarok magyarok-e egyáltalán. Ez a kampány máig érezteti hatását az egész nemzeten. Emellett a nehéz gazdasági helyzet miatt Magyarországnak sem volt lehetősége segíteni a romokból újjáépülő Jugoszláviában élő magyarságot.
Kasza József jelentős szerepet játszott abban, hogy a miloševići rezsim alatt és után az ellenzék megszerveződött. A VMSZ fennmaradása a nehéz gazdasági, társadalmi és politikai környezetben pedig pótolhatatlan érdeme volt.
„Folyamatosan az emberek között kell lenni, becsületesnek lenni, mindenkit meghallgatni, kompromisszumra törekedni, ugyanakkor határozottnak lenni és a végsőkig kitartani a vajdasági magyarság fejlődését szolgáló elvek mellett.” – mondta Pásztor István.
Pásztor István, Kasza József után, új politikai irányt mutatott a vajdasági magyarságnak. A Kasza József elnöksége alatt megszokott gyakorlatot, hogy az összes magyarországi párttal együtt kell működni, megszüntette. Ennek oka egyszerű volt: miért kellene együttműködni azokkal, akik a magyarságunkat kérdőjelezik meg? Ez vezetett ahhoz, hogy a VMSZ szorosabb viszonyt alakított ki a Fidesz-KDNP koalícióval. Pásztor István vezetésével a párt történelmi lehetőséget kapott, amikor 2010-ben a Fidesz-KDNP hatalomra került, és közvetített a később hatalomra kerülő Szerb Haladó Párt között, elősegítve a szerbek és a magyarok közötti történelmi megbékélést.
Pásztor István érdemei közé tartozik például a Prosperitati Alapítvány kezdeményezése, de elnökségének legnagyobb sikere az volt, hogy aktívan részt vett a magyar és szerb kapcsolatok alakításában.
„Talpon maradtunk!” – mondta Pásztor Bálint a 2024-es önkormányzati választások után.
Dr. Pásztor Bálint is nehéz körülmények között vette át a VMSZ vezetését. Pásztor István, a regnáló elnök, 2023 októberében hunyt el, másfél hónappal a szerbiai országgyűlési választások előtt. Pásztor Bálint, akkor még megbízott elnökként, komoly sikert ért el, hiszen eggyel több helyet szerzett a szerbiai országgyűlésben, mint az előző választásokon. 2024-ben pedig óriási nyomás alatt sikerült megtartania a pártnak három polgármesteri helyet, így a VMSZ lett az egyetlen párt a Szerb Haladó Párt mellett, amelyik önkormányzat vezetését tudta kiharcolni Vajdaságban.
Pásztor Bálint valószínűleg nagyobb figyelmet fordít majd az elvándorlás kérdésére, amelyre talán elődeinek nem volt kapacitása a történelmi események miatt. Már most megfigyelhetőek olyan intézkedések és irányok, amelyek azt célozzák, hogy egy olyan otthont hozzanak létre, amelyre a jobb megélhetés reményében elvándorolt személyek alternatívaként tekinthetnek. Biztosan kijelenthető, hogy sok feladat áll még előtte.
Ez a cikk a VMSZ elmúlt harminc évének főbb irányvonalait hivatott bemutatni a teljesség igénye nélkül.
