A nyugat-balkáni fiatalok több mint fele külföldre költözne

A nyugat-balkáni fiatalok 58 százaléka fontolgatja, hogy külföldön vállal munkát vagy telepedik le, közel harmaduk pedig már konkrét tervekkel is rendelkezik, vagy lépéseket tett az elköltözés érdekében. Egy friss regionális kutatás szerint a megélhetési nehézségek, az alacsony bérek és a munkalehetőségek hiánya továbbra is komoly aggodalmat okoznak a térség lakosságának.

A Regionális Együttműködési Tanács (RCC) Belgrádban bemutatott, SecuriMeter 2026 elnevezésű felmérése szerint a 18 és 24 év közötti fiatalok 58 százaléka gondolkodik külföldre költözésen. A teljes felnőtt lakosság körében ez az arány 29 százalék – számolt be az Economx.

A kutatásban Szerbia, Montenegró, Észak-Macedónia, Albánia, Bosznia-Hercegovina és Koszovó összesen 6003 felnőtt lakosa vett részt. Az eredmények alapján a külföldi munkavállalást vagy letelepedést fontolgatók számára Németország és Ausztria a legvonzóbb célország.

A fiatalok esetében ugyanakkor nem csupán elképzelésekről van szó: a 18 és 24 év közöttiek 28,7 százalékának már konkrét terve van az elköltözésre, vagy meg is tette az első lépéseket ennek érdekében.

A MEGÉLHETÉSI GONDOK ÉS AZ ALACSONY BÉREK MIATT AGGÓDNAK A LEGTÖBBEN

A felmérésből kiderült, hogy a nyugat-balkáni lakosság legnagyobb aggodalmát továbbra is a gazdasági nehézségek jelentik. A válaszadók 83 százalékát nyugtalanítja az infláció és a megélhetési költségek emelkedése, 78 százalékuk a népességfogyást és az elvándorlást tartja problémának, míg 73 százalékuk a munkalehetőségek hiánya és az alacsony bérek miatt aggódik.

A lakosság anyagi kiszolgáltatottságát jól mutatja, hogy a megkérdezettek mindössze egyharmada tudna saját forrásból fedezni egy váratlanul felmerülő, ezer eurós kiadást, hitelfelvétel vagy külső segítség nélkül.

A gazdasági bizonytalanság ellenére valamelyest javult a térség lakóinak biztonságérzete. Míg egy évvel korábban a válaszadók 49 százaléka tartotta biztonságosnak saját országát, idén már 57 százalékuk vélekedett így. Ugyanakkor csaknem minden második megkérdezett továbbra is tart attól, hogy országában fegyveres konfliktus törhet ki.

A POLITIKAI PÁRTOKBAN BÍZNAK A LEGKEVÉSBÉ

A kutatás az állami intézményekkel szembeni jelentős bizalmatlanságra is rámutatott. A térségben a vallási szervezetek élvezik a legnagyobb bizalmat, 60 százalékos támogatottsággal, őket a hadsereg és a rendőrség követi 58, illetve 54 százalékkal.

Ezzel szemben a kormányokban a válaszadók mindössze 32 százaléka bízik, a parlamentek esetében ez az arány 25 százalék, míg a politikai pártoknál csupán 16 százalék.

A megkérdezettek 77 százaléka szerint a korrupció széles körben elterjedt a térségben, több mint felük pedig úgy véli, hogy az állami intézmények nem részesítik egyenlő bánásmódban az állampolgárokat.

A felmérést ismertető Aner Zukovic, az RCC vezető biztonsági tanácsadója arra hívta fel a figyelmet, hogy bár az emberek nagyobb biztonságban érzik magukat, ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a jövőjüket is kiszámíthatóbbnak látják. A gazdasági helyzet, a munkalehetőségek és az intézményekbe vetett bizalom továbbra is meghatározó tényezők.

A kutatást 2026. szeptember 1. és 17. között végezték személyes interjúk segítségével a hat nyugat-balkáni országban. Az RCC évente készülő felmérése a lakosság biztonságérzetét, gazdasági és társadalmi aggodalmait, valamint az intézményekbe vetett bizalmát vizsgálja.

Oszd meg a cikket:
VAJDASÁG IDŐJÁRÁS

NEKED AJÁNLOTT