Precedensértékű per ért véget Pozsonyban a Benes-dekrétumok kapcsán, amelynek súlyos következményei lehetnek a jövőben.
Jogerősen a szlovák állam tulajdonába kerültek a Pozsonypüspöki területén fekvő, több mint 1,5 millió euró értékű telkek, miután a Pozsonyi Kerületi Bíróság a második világháború utáni Benes-dekrétumokra hivatkozva az állam javára döntött – számol be róla a Paraméter.
A földterületeket Géhry Terézia örökösei 2018-ban, jogerős hagyatéki határozattal szerezték meg. A telkeken időközben megépült a Pozsonyt elkerülő D4-es autópálya, ezért a család kártalanításra tartott volna igényt. A Szlovák Földalap azonban pert indított az állami tulajdonjog megállapításáért.
Az állam keresete a Benes-dekrétumokon alapult, amelyek a második világháborút követően lehetővé tették a német és magyar nemzetiségű lakosság vagyonának elkobzását, a kollektív bűnösség elvéből kiindulva. A szlovák állam arra hivatkozott, hogy a vitatott földterületeket már 1945-ben elkobozták, így azok később sem képezhették volna az örökhagyó, illetve örökösei tulajdonát.
Az elsőfokú bíróság még az örökösöknek adott igazat, a másodfokú ítélet azonban megváltoztatta a döntést, noha az állam nem tudott bemutatni az ingatlanokra vonatkozó korabeli elkobzási határozatot.
A bíróság közvetett dokumentumok alapján is bizonyítottnak tekintette, hogy a földek már 1945-ben állami tulajdonba kerültek.
Az örökösök ügyvédje, Tomás Plank rendkívüli jogorvoslati kérelmet nyújtott be a jogerős ítélet ellen.
Az ügy kapcsán az Index.hu készített interjút Orosz Örs felvidéki jogvédő aktivistával, Nyitra megyei önkormányzati képviselővel, aki a Benes-dekrétumokra alapozott mai földelkobzások „kirakatperének” nevezte az esetet. Mint rámutatott, az örökösök jogerősen megszerezték a földet, és adót is fizettek utána, mégis elveszítették a jelentős értékű ingatlanvagyont.
A jogvédő szerint a család története jól mutatja a háború utáni kollektív jogfosztás ellentmondásait. Az egykori tulajdonos hat gyermeke közül kettőt németként telepítettek ki Németországba, egyet pedig magyarként Magyarországra. Végül a család magyarországi ága indított pert a földterületért.
Sokan hitetlenkedve fogadták, hogy létezik ilyen a XXI. században, hogy a II. világháború óta levéltárban porosodott elkobzási határozatokat érvényesítenek. Ez az ítélet nagyon jól mutatja, hogy sajnos nagyon is létezik – fogalmazott Orosz Örs, aki különösen aggályosnak tartja, hogy ebben az ügyben még a korabeli elkobzási határozatot sem tudták bemutatni.
Szerinte az ítélet veszélyes precedenst teremthet, hiszen a háború utáni, magyarokat és németeket érintő jogfosztó intézkedésekre hivatkozva más örökösök vagyonát is elvehetik.
Hogyha ezt az ítéletet tágabban értelmezzük, akkor ilyen alapon tulajdonképpen minden felvidéki magyar bármilyen vagyonát el lehetne kobozni, hiszen a legtöbbjükre, illetve felmenőikre érvényes volt a magyar és német közösségeket érintő általános jogfosztás – mutat rá Orosz Örs.
Felidézett egy másik pozsonypüspöki esetet is, amelyben a bíróság annak ellenére alkalmazta az egykori elkobzás jogkövetkezményeit, hogy a tulajdonos még a dekrétumok kihirdetése előtt meghalt, leszármazottait pedig szlovák nemzetiségűként anyakönyvezték.
A bíróság másodfokon a következőt mondta ki: igaz, hogy az illető már meghalt addigra, amíg a Benes-dekrétumok ki lettek hirdetve, és igaz, hogy a lemenőinek szlovák a nemzetisége, de a vagyona megörökölte a nagypapának a magyar nemzetiségét – mondta el a jogvédő.
Közlése szerint 2017 és 2026 áprilisa között – a Matovic-kormány időszakát leszámítva, amikor leállították a folyamatot – mintegy hétezer telket koboztak el a Benes-dekrétumokra hivatkozva. Hozzátette, a földelkobzások folytatódhatnak, különösen az új közlekedési beruházások, például a gömöri R7-es gyorsforgalmi út építésével kapcsolatban.
A Szlovák Földalap gyakorlatának hátterében Orosz Örs gazdasági lobbicsoportok befolyását gyanítja.
Itt valamilyen földmaffiának kell lennie a háttérben, biztos, hogy van egy érdekcsoport, amelyik látott ebben a folyamatban fantáziát, és létrehozta végül is a Szlovák Földalapban azt az ügyosztályt, amelyik most intenzíven egyik telekről a másikra végzi folyamatosan ezt a fajta földelkobzást – fogalmazott.
A jogvédő bírálta azt a szlovák jogszabályt is, amelyet „szájkosártörvénynek” nevezett, mert az korlátozza a Benes-dekrétumok nyilvános megkérdőjelezését. Emlékeztetett, a Fico-kormány azután nyújtotta be ezt a javaslatot, mert az ellenzék a dekrétumok szülte abszurd helyzet rendezését követelte. Így azonban a kérdést lényegében politikailag megvitathatatlanná tették – mutat rá Orosz Örs.
Címlapképünk illusztráció.
