Nyilvánosságra hozná a szerb titkosszolgálatok korábban titkosított aktáit az októberi parlamenti választásokon győztes Egyetemista Lista. A kezdeményezés célja, hogy a polgárok megtudhassák, megfigyelték-e őket, és ha igen, kik jelentettek róluk. Hasonló lépésre Magyarországon már sor került, ott azonban súlyos hibákat vétettek.
Kik figyeltek meg kit, kik jelentettek a titkosszolgálatoknak, és milyen információkat gyűjtöttek a szerb állampolgárokról az elmúlt évtizedekben? Ezekre a kérdésekre is választ kaphatna a nyilvánosság, amennyiben megvalósul az Egyetemista Lista kezdeményezése, amely a titkosszolgálati akták megnyitását szorgalmazza.
Svetlana Stanarević, az Egyetemista Lista képviselője a Nova című belgrádi napilapnak adott interjújában arról beszélt, hogy az új szerb kormánynak mielőbb hozzáférhetővé kellene tennie a titkosszolgálati dokumentumokat. A Belgrádi Egyetem biztonságtudományi karának professzora szerint a szerb polgári titkosszolgálatnak (BIA) át kellene adnia az aktákat egy független állami bizottságnak, amely felügyelné azok megnyitását.
A javaslat értelmében az érintettek nemcsak a 2000 előtt, hanem az azt követő időszakban róluk gyűjtött dokumentumokba is betekinthetnének. Ugyanakkor a külföldi hírszerző hálózatokkal és a terrorfenyegetésekkel kapcsolatos iratok továbbra is titkosak maradnának.
Stanarević szerint Szerbiában a politikai rendszerváltozások ellenére sem történt meg a titkosszolgálati múlt teljes körű feltárása. Úgy véli, emiatt az egymást követő kormányok évtizedeken keresztül ugyanazokra a besúgóhálózatokra támaszkodhattak.
A professzor azt is állította, hogy az elmúlt években a titkosszolgálatok ellenzéki politikusokat, újságírókat és civil aktivistákat hallgattak le, miközben egyes rendőrségi és titkosszolgálati vezetők bűnözői csoportokkal is kapcsolatban álltak.
Az Egyetemista Lista képviselője a biztonsági szervek vezetését is átalakítaná. Elképzelése szerint a rendőrség és a titkosszolgálatok vezetőit nyilvános pályázatokon kellene kiválasztani, a tisztségeket pedig nem tölthetnék be párttagok, illetve olyan személyek, akik kinevezésük előtt öt-tíz évvel még aktívan politizáltak. A titkosszolgálatokat ellenőrző parlamenti bizottság élére a legnagyobb ellenzéki párt képviselőjét állítaná.
Érdekesség, hogy a szerbiai kezdeményezés közvetlenül azután került napirendre, hogy Magyarországon november 4-én megkezdődött a kommunista állambiztonsági iratok egy részének nyilvánosságra hozatala.
A Magyar Péter vezette kormány intézkedésének keretében több tízezer név vált kereshetővé, a rendszer azonban súlyos hibákkal indult.
Kiderült, hogy 164 olyan személy adatai is bekerültek a hálózati személyek nyilvántartásába, akiket valójában megfigyeltek, nem pedig beszerveztek. Köztük volt Lezsák Sándor korábbi országgyűlési képviselő is.
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója elismerte a hibát, amelyet az adatok feldolgozása során elkövetett technikai tévedéssel magyarázott, és bocsánatot kért az érintettektől. A hibás bejegyzéseket november 6-ra eltávolították, a történtek azonban komoly kérdéseket vetettek fel az iratok közzétételének előkészítésével és megbízhatóságával kapcsolatban.
