Szerbia több termékcsoport esetében is jelentős exportnövekedést érhet el a következő években. A fagyasztott bogyós gyümölcsök kivitelében további 90 millió dolláros (79,9 millió eurós), a személygépkocsi-abroncsok esetében 75 millió dolláros (66,6 millió eurós), a gyógyszereknél pedig 60 millió dolláros (53,3 millió eurós) kiaknázatlan lehetőséget azonosítottak – derül ki a NALED legfrissebb elemzéséből.
A Helyi Gazdaságfejlesztési Nemzeti Szövetség (NALED) a svéd kormány támogatásával készítette el a globális kereskedelmi folyamatok szerbiai exportra gyakorolt hatásait vizsgáló elemzését. A kutatás 23 ágazatra terjedt ki, amelyek 2025-ben együttesen Szerbia teljes áruexportjának több mint 75 százalékát adták.
A vizsgálat célja azoknak a termékeknek és piacoknak az azonosítása volt, amelyek esetében további növekedési lehetőségek mutatkoznak, valamint azoknak az ágazatoknak a feltérképezése, amelyek különösen érzékenyek a nemzetközi kereskedelem változásaira.
A SZERBIAI ÉLELMISZEREK EXPORTJÁBAN IS JELENTŐS LEHETŐSÉGEK VANNAK
Az elemzés szerint a fagyasztott málna, szeder és más bogyós gyümölcsök mellett a pékáruk, sütemények és kekszek kivitelében is jelentős növekedési lehetőség rejlik. Utóbbi termékcsoport esetében további 40 millió dolláros (35,5 millió eurós) exportpotenciált azonosítottak.
A friss meggy és cseresznye esetében 33 millió dolláros (29,3 millió eurós), a fabútoroknál 32 millió dolláros (28,4 millió eurós), a kozmetikai és sminktermékeknél 25 millió dolláros (22,2 millió eurós), míg egyes sajtféléknél 20 millió dolláros (17,8 millió eurós) további kiviteli lehetőséget becsültek.
A kutatás arra is rámutatott, hogy az Európai Unió piacán a cukoráruk becsült exportpotenciáljának mindössze 43 százalékát, a kozmetikai és sminktermékekének pedig 46 százalékát használják ki a szerbiai vállalatok.
A fagyasztott málna és szeder esetében az uniós piacon további 55 millió dolláros (48,8 millió eurós) exportlehetőséget azonosítottak.
ÚJ PIACOKAT KERESHETNEK A SZERBIAI EXPORTŐRÖK
Radovan Kastratović, a NALED tanácsadója a Szerbia nemzetközi gazdasági helyzetéről szóló MEPS 2026 konferencián elmondta, hogy a becsült exportpotenciál 2030-ig történő kiaknázásához egyszerűbb hozzáférést kell biztosítani a vállalatok számára a vámeljárásokkal, a szükséges tanúsítványokkal és a fenntarthatósági követelményekkel kapcsolatos információkhoz.
A szakértő szerint a távolabbi piacokra történő belépést célzott támogatásokkal lehetne elősegíteni, különösen a nagyobb értékű termékek, például a fagyasztott málna esetében. Ennek részeként a tanúsítás költségeinek támogatását és a fontos logisztikai központokban található raktárkapacitások bérlésének társfinanszírozását javasolta.
Az elemzés szerint a fagyasztott gyümölcsök számára Németország és Franciaország mellett az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság is jelentős lehetőségeket kínál.
Az elektromos vezetékek esetében Olaszország, Magyarország, Oroszország és az Egyesült Királyság, míg a pékáruk és édességek számára Horvátország, Szlovénia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró és Észak-Macedónia számít ígéretes piacnak.
AZ EURÓPAI IPAR VÁLTOZÁSAI A SZERBIAI EXPORTOT IS ÉRINTHETIK
A kutatás szerint Szerbia kivitelének mintegy 30 százalékát az elektromos gépek és berendezések, a mechanikus készülékek, valamint a járművek és azok alkatrészei adják. Ez a szerkezet különösen érzékennyé teszi az ország exportját az európai ipar, elsősorban az autóipar változásaira.
A szakértők ezért a hazai kis- és középvállalkozások technológiai fejlesztésének támogatását javasolják, hogy azok nagyobb arányban kapcsolódhassanak be a nemzetközi beszállítói láncokba, és összetettebb alkatrészek gyártásában is részt vehessenek.
Külön figyelmet igényel a fémipar, amely 2025-ben 1,62 milliárd euró értékben exportált termékeket az Európai Unióba. Ennek az exportértéknek mintegy 90 százaléka az uniós karbonhatár-kiigazítási mechanizmus (CBAM) hatálya alá tartozik.
Kastratović szerint ezért indokolt lenne egy külön támogatási alap létrehozása, amely segítené az érintett exportőröket a környezetkímélőbb technológiák bevezetésében és az új uniós követelmények teljesítésében.
A szakértő hangsúlyozta, hogy a kis- és középvállalkozások számára kedvezőbb hozzáférést kell biztosítani a zöldfinanszírozási lehetőségekhez, valamint egyszerűsíteni kell a károsanyag-kibocsátással kapcsolatos adatszolgáltatást.
Az intézkedések csökkenthetnék a vállalatok alkalmazkodási költségeit, és elősegíthetnék a szerbiai beszállítók bekapcsolódását a nemzetközi ellátási láncokba.
Címlapképünk illusztráció, forrás: ChatGPT
