Szerbiában ma parlamenti választásokat tartanak, amelyeken 18 választási lista verseng a képviselőház 250 mandátumáért. De vajon hány szavazat szükséges ahhoz, hogy egy párt vagy koalíció képviselőt juttasson a parlamentbe? A válasz nem olyan egyszerű, mint elsőre gondolnánk, ráadásul a nemzeti kisebbségek listáira külön szabályok vonatkoznak.
Szerbiában nincs előre meghatározott szavazatszám, amely automatikusan egy parlamenti mandátumot jelentene. A képviselői helyek elosztása ugyanis attól függ, hányan vesznek részt a választáson, hogyan oszlanak meg a szavazatok az egyes listák között, és hány lista lépi át a parlamentbe jutáshoz szükséges küszöböt.
Nem elég sok szavazatot szerezni, a választási küszöböt is át kell lépni
A szerbiai választási rendszerben a legtöbb pártnak és koalíciónak legalább a szavazók három százalékának támogatását kell megszereznie ahhoz, hogy részt vehessen a parlamenti mandátumok elosztásában.
Ha például hárommillió választópolgár adja le voksát, egy általános választási listának legalább 90 ezer szavazatra van szüksége a háromszázalékos küszöb eléréséhez. Ebbe a számításba az érvénytelen szavazatok is beleszámítanak.
A küszöb átlépése azonban nem jelenti azt, hogy minden párt ugyanannyi szavazatért kap egy képviselői helyet.
De akkor hány szavazat ér egy mandátumot?
A képviselői helyek elosztására Szerbiában az úgynevezett D’Hondt-módszert alkalmazzák. Ennek lényege, hogy minden, mandátumelosztásban részt vevő lista szavazatait elosztják eggyel, kettővel, hárommal, és így tovább, majd a 250 legnagyobb hányados alapján osztják ki a parlamenti helyeket.
Egy egyszerű példa: ha hárommillió érvényes szavazat érkezne, és valamennyi voks mandátumszerzésre jogosult listára jutna, akkor átlagosan 12 ezer szavazat jutna egy képviselői helyre.
Ez azonban csak matematikai átlag. A valóságban egy mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatszám eltérhet ettől, hiszen a választási küszöb alatt maradó listák voksai nem eredményeznek képviselői helyeket, és a D’Hondt-módszer sem egyenlő arányban osztja el a mandátumokat.
A vajdasági magyar listára más szabályok vonatkoznak
A nemzeti kisebbségek választási listái, köztük a Vajdasági Magyar Szövetség listája, kedvezményes elbírálásban részesülnek.
Ezeknek a listáknak nem kell elérniük a háromszázalékos parlamenti küszöböt. Ráadásul amennyiben három százaléknál kevesebb szavazatot szereznek, a mandátumelosztás során a számított hányadosaikat 35 százalékkal megnövelik.
Ez azt jelenti, hogy például egy 60 ezer szavazatot szerző kisebbségi lista esetében a számítás során az első hányados 81 ezernek felel meg. A kedvezmény ugyanakkor nem jelenti azt, hogy automatikusan parlamenti helyhez jutnak: a mandátumok száma továbbra is a többi lista eredményétől függ.
Mikor derül ki, ki hány képviselőt küldhet a parlamentbe?
A pontos mandátumelosztást csak a választási eredmények összesítése után lehet meghatározni. A Köztársasági Választási Bizottság a szavazás lezárásától számított 96 órán belül teszi közzé az eredményeket, majd a jogszabályban meghatározott határidőn belül kiosztja a képviselői helyeket.
Az új parlamentbe a jelöltek a választási listákon elfoglalt sorrendjük alapján jutnak be. Ha egy lista például öt mandátumot szerez, akkor főszabály szerint az első öt jelöltje válik parlamenti képviselővé.
A vasárnapi választás egyik fontos kérdése tehát nemcsak az, hogy melyik lista hány szavazatot szerez, hanem az is, hogy ezekből végül hány képviselői helyet tud megszerezni a 250 tagú szerb parlamentben.
